Nyilvánossága kerültek a Fidesz “orosz aktái” – történelmi titkokra derült fény

Forrás: MTI

„Két befolyásos magyar üzletember szállt fel egy Moszkvába tartó repülőgépre néhány héttel a 2010-es parlamenti választások előtt. Mindketten Orbán Viktor legszűkebb köréhez tartoztak.”

A titokzatosan hangzó sorok nem egy kémtörténetből, hanem a Direkt36 tényfeltáró cikkéből származnak. A 444.hu-n megjelent anyag Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatának részleteit járja körbe.

A két befolyásos üzletember a befolyásos milliárdos, Nyerges Zsolt és – az egyébként a nyilvánosság előtt hírhedten oroszellenes – Simicska Lajos volt. Akkoriban ketten irányították a Fidesz-közeli cégbirodalmat.

„Moszkvába érkezve a két üzletember az orosz főváros egyik leghírhedtebb helyének számító Ljubljanka térre ment. Az ott álló hatalmas, sárgás színű épület volt a rettegett szovjet titkosszolgálat, a KGB székháza, most pedig itt működik az FSZB néven ismert utódja. Ennek a szervezetnek az egyik magas rangú vezetőjével volt találkozója Simicskának és Nyergesnek.”

A cikk szerint Simicska és Nyerges látogatása egyenes folytatása volt Orbán néhány hónappal azelőtti látogatásának, ahol a kormányfő már a várva-várt választási győzelme utáni időkre készítette fel az oroszokat.

Az oknyomozó portál szerint egyébként Orbán volt Fidesz rendszerének politikai, Simicska pedig a gazdasági vezetője – utóbbi ezért tárgyalhatott gazdasági természetű kérdésekben.

A látogatásról értelemszerűen sem Simicska, sem pedig Nyerges nem akart nyilatkozni.

A cikk szerint titokban szervezett moszkvai kiruccanás fő célja egyébként a kapcsolatfelvétel volt, ahol az oroszok jelezték, hogy nyitottak az együttműködésre. Ennek eredménye ma persze már nem kérdéses.

A lap által megkérdezett, az orosz kapcsolatokat jól ismerő források szerint Orbán azzal magyarázta a hirtelen jött oroszokhoz való közeledést, hogy így erősebb pozíciókat alakíthat ki magának a nemzetközi színtéren.

Orbán 2009 körül ébredt rá, hogy a keleti nagyhatalmak feltörekvésének nem állhat útjába, és egyébként is több haszonnal kecsegtethet velük együttműködni.

“a miniszterelnök az őt ismerők szerint kifejezetten élvezi a nagyhatalmak közötti manőverezést, aminek egyrészt az az oka, hogy a hazai belpolitikát már évek óta unalmasnak tartja, másrészt meg van győződve a saját rendkívüli vezetői képességeiről, és ezt szűkebb körben nyíltan hangoztatja is” – írja a Direkt36.

A cikk bemutatja azt is, hogy Orbánnak mennyire megtetszett a Putyin által felépített hatalmi rendszer: “imponáló volt neki az a társadalmi modell, amelyben létezik ugyan egy felső vállalkozói osztály, de ők a vezetőtől függnek, míg önálló egzisztenciával rendelkező szereplőből kevés van”

Oroszország gazdasági érdekei mögött mindig húzódnak ún. birodalmi érdekek is. Az írás részletezi, hogy az oroszok elsősorban milyen területen számítanak piacra (metró, atomenergia), valamint olvasható az is, hogyan alakult a sorsa a Malévnak és a MOL-nak.

A cikk szerint Bajnai Gordon hivatali ideje alatt történt, hogy az oroszok a MOL mellett mindenképpen meg akarták szerezni a többséget az egykori magyar légitársaságban is.

Az erről szóló tárgyalásokat az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter vezette, aki “a Malév esetében azt az álláspontot képviselte, hogy nem engednek az oroszoknak”, ami miatt a két ország között volt is egy féléves “összefeszülés”.

“A Mol esetében arról folytak a tárgyalások, hogy a magyar állam megvásárolná a Szurgutnyeftyegaz részesedését. A Bajnai-kormányban magas posztot betöltő források szerint 2010 tavaszára sikerült is eljutni egy megállapodásig, amelynek értelmében az oroszok hajlandók lettek volna eladni a Mol-részvénycsomagot.”

2010 márciusában, egy hónappal a választások előtt azonban Bajnaiék úgy gondolták, hogy ekkora, több százmilliárdos tranzakcióra parlamenti jóváhagyás kell. Ez a manapság elképzelhetetlen gondolat az akkori ellenzéket is bevonta a döntésbe, ám a konszenzus az akkori ellenzék elzárkózása miatt – amelyik a Fidesz volt még egy hónapig – nem jöhetett létre.

A Fidesz egyik gazdasági kulcsembere, a mai pénzügyminiszter, Varga Mihály ezzel kapcsolatban többször is egyeztetett Orbánnal és Oszkóval is, majd a cikk szerint végül egy sms-ben üzente meg, hogy nem járulnak hozzá a Mol-tranzakcióhoz …”

Az Orbán-kormány megalakulása után aztán szinte azonnal elővették és újratárgyalták az ügyeket, melynek végén aztán odajutottunk, hogy a MOL megmaradt, a Malév meg becsődölt.

A cikkben olvasható, hogy az ilyen típusú gazdasági játszmák alapozták meg már 2011-ben a túlságosan befolyásos és önálló Simicska Lajos kiszorítását is. Az írás titkosszolgálati módszerekről, az orosz befolyás folyamatos növekedéséről, és Orbán Viktor paranoiájáról is beszámol. Kattintsanak, ugyanis történelmi jelentőségű a cikk, érdemes elolvasni.

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!