Trump holnap személyesen állíthatja falhoz Orbán Viktort

Donald J. Trump – Orbán Viktor tengerentúli ideálja az öreg kontinensre látogat, egészen pontosan Londonba a holnapi NATO-csúcsra, hogy benyújtson egy számlát, vagyis pontosabban A Számlát, melyben hazánk is érintett.

Az amerikai elnök már hetek óta azt szajkózza, hogy előveszi európai szövetségeseit, ami egy újabb fejezete lehet az USA és az EU közt fokozatoson fagyossá váló gazdasági adok-kapoknak. A USA elnöke most egészen megdöbbentő fegyverrel kezdte zsarolni Európát: a hidegháborúval.

A második világháború után kialakult gazdasági-politikai határok nem tűntek el a nagy Szovjetúnió bukásával. A határok bonyolultabbak, vagy ha úgy tetszik kifinomultabbak lettek, sőt kézzel nem megfoghatók mint egy fal a város közepén.

A rendszerváltásokkal leomlott a Berlini fal, felszedték az aknazárakat, nincs többé szögesdrót kelet és nyugat közt – gondoljuk mi.

A falak ugyanúgy állnak, érdemes megnézni bármilyen interaktív gazdasági térképet az gazdasági fejlettség, a várható élettartam, vagy akár a GDP vonatkozásában – nem megfoghatóan, de kristálytisztán látható a nyugat és kelet közti határ. De ugyanakkor újra vannak aknazárak, szögesdrót-kerítés, és a régi fegyverek mellé újként megérkezett a kiberhadviselés is. Igaz, közben utazhatunk bárhová, ehetünk a mekiben, vásárolhatunk nyugati cuccokat, ezért nem traumatizál minket annyira ez az új hidegháború, mint a régi.

Európa keleti fertályán itt, ahol a kormánypropagandák árnyékában újra felbukkannak az orosz elhárítók, és erősödik az orosz gazdasági érdekszféra, és végre újra baráti lett számunkra az orosz nép – teljesen mást jelent az új hidegháború, mint egy Bécsben élő osztráknak, és persze teljesen más mint egy varsóinak, aki egy életre megelégelte a több emberöltőn át húzódó orosz nagyhatalmi játszmákat, és ezért hallani sem akar Putyin barátságáról.

Orbán Viktor illiberális rendszerének alapja a Putyini állam, és ha úgy tetszik ennek a rendszernek képletesen a kötőanyaga az orosz pénz, ami úgy ömlik Budapestre, mintha nem lenne holnap – és jön vele együtt minden, amitől 30 éve még szabadulni akartunk, közben pedig NATO és EU tagállam vagyunk. Ez a hintapolitika nem tetszik nyugati szövetségeseinknek.

Védelmipénz

Az új hidegháború azonban nem csak megalomán autoriter féldiktátorok felemelkedése és új típusú, az egyszerű ember számára átláthatatlan, és éppen ezért érdektelen folyamatok összessége. Hiába az új hadszíntér: az internet, az európai átlagpolgár nem tér napirendre a posztmodern folyamatok felett. Éppen ezért az egymásnak feszülő felek most olyan eszközökhöz nyúlnak, amit egy francia kisvárosban élő hatvanas állattenyésztő ugyanúgy megért, mint a budai díszdoktor: Atomrakétákhoz és fegyverekhez. Rengeteg, rengeteg fegyverhez.

A végsősoron az USA és Oroszország közt kiújuló hidegháború hozza össze a feleket a mostani NATO-csúcson. Trump faék egyszerű kommunikációjával fel is készítette az amerikaiakat, hogy gyakorlatilag védelmi pénzért jön Európába.

Az amerikai álláspont egy twitter-üzenetben is elfér:

“Az elnök kiemelte, hogy országa sokkal többet költ a NATO-ra, mint a védelmi szervezet bármely más tagállama, ami tisztességtelen és elfogadhatatlan. Emellett kifogásolta, hogy az Európai Uniónak kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, és akadályozza az amerikai áruk piacra jutását” – olvasható a magyar fordítás a G7.hu-n.

A Trump által kirobbantott védővám-háborúval indult az egész, ma pedig ott tartunk, hogy Amerika kész benyújtani a számlát az európai NATO-szövetségeseknek a katonai jelenlétért cserébe – ami az amerikai elnök szerint eddig megakadályozta az orosz birodalmi törekvéseket. Azért, hogy ez így maradjon Trump “csak” annyit kér, hogy minden NATO-ország nyúljon mélyen a zsebébe saját GDP-jének 2%-a erejéig – és vásároljon amerikai fegyvereket, lőszert, helikoptert, repülőt, harckocsit, anyahajót, bármit. Lényeg, hogy a NATO-szerződéseket aláírók teljesítsék végre kötelezettségüket.

Persze ez így egyszerűen hangzik, de az éremnek két oldala van. Lehet, hogy a tagállamok nagy átlagban kevesebb mint 2%-ot fordítanak katonai kiadásra, de az amerikaiak számára Európa a legfontosabb és legnagyobb gazdasági, katonai és politikai szövetségese – az amerikai cégek első számú piaca, ami nem létezne, ha nem lenne a NATO-nak visszatartó ereje bármilyen külső fegyveres törekvésre nézve.

Hazánk egyelőre messze elmarad a célszinttől, a NATO statisztikája szerint tavaly 1,1 százalékos volt a mutató. Ezzel Magyarország eléggé hátul kullog a mezőnyben. Az Egyesült Államok esetében a GDP-arányos költés 3,6 százalék, míg például Kanadánál 1,3.

A hivatalos hazai tervek szerint hazánk 2026-ra kell elérje a Trump által követelt 2 százalékos arányt. Ez a terv nem valószínű, hogy le fogja nyűgözni az amerikai elnököt, aki éppen azzal fenyegetőzik, hogy például az EU keleti határait (Lengyelország, Baltikum, Románia) védő katonai jelenlétet emiatt csökkentené. Az üzenet egyszerű: ha elmennek az amerikaiak, akkor nem lesz többé senki aki megvédené Európát.

Trump szeretné elérni, hogy a harcászati kiadásokban lemaradt tagállamok több pénzt költsenek fegyverekre, de nem akárhol – csak az számítana, amit amerikai fegyvergyártóknál költöttek.

A magyar Honvédség bármennyire is belecsapott a közelmúltban a katonai költésekbe, ez édes kevés. A korábbi repülőgép-beszerzés ugyanúgy nem amerikából történt, mint a legutóbbi 20 db H145M típusú könnyű harcászati helikopterek 100 milliárdos beszerzése, ami szintén európai gyártmány.

Emiatt – több európai országgal egyetemben – hazánk is Trump fekete listájára került, igaz szakértők szerint az amerikai elnök “csak” Angela Merkelbe fog beleszállni, mivel Németország sem teljesítette a 2 százalékos kvótát. Ők a jelenlegi 1,2 százalékot a 2020-as évek közepére tervezik megemelni 1,5-re – ami persze arányaiban még így is jelentős kiadásokat jelent, hiszen a német GDP csillagászati mértékegységekkel áll távolabb például a magyartól.


Ossza meg ezt a cikket és kövessen minket facebookon, nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük!
A PestiBulvár csapata