Ezer sebből vérzik az egész magyar rendszer, amiben az EU-s támogatások kifizetése zajlik. Gyakorlatilag nem egy olyan pályázat van, amire komplett csaló hálózatok repültek rá, volt, hogy fel is kellett függeszteni a pályázat végrehajtását. Az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) több jelentésben olyan súlyos szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet, ami 100 milliárdos visszatérítési kötelezettséget jelent Magyarország részére.
Az egyik ilyen ügyben, melyet felderített az OLAF, már a magyar ügyészség is kénytelen volt nyomozást indítani, a gyanú szerint 9 milliárd forintot kellene visszafizettetni több mint harminc kutatás-fejlesztési projekt miatt. Igen fantáziadús módszerekkel lopta ki a pénzeket a területről egy Budapestről irányított kiterjedt céghálózat. Nem volt probléma az sem, ha olyan területekre szólt a támogatás ahol nem voltak jelen, ekkor kamuirodákat nyitottak. A jelentés szerint a 31 projekt keretében több mint 3300 hamis, munkaszerződésekbe foglalt nyilatkozat született, amelyek szerint az alkalmazottak vagy a telephelyeken dolgoztak, vagy távmunkások voltak, miközben az egész hálózat csak papíron létezett, és emailban utasították a résztvevőket, hogy az ellenőrzés idejére jelenjenek meg.
A pénzlenyúlás mértékére jellemző, hogy például a SimpTech 189 milliós valószínűsíthetően reális keretköltségvetése helyett a támogatási szerződésbe ennél félmilliárddal több, 688 millió forint került, de előfordult olyan is, 403 ezer forintos órabérért írtak tanulmányt. A Fővárosi Főügyészség az MTI megkeresésére csütörtökön azt írta: az ügy kapcsán az „OLAF ajánlásai esetén mindig követett gyakorlatnak megfelelően” január 9-én nyomozást rendeltek el, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás teljesítésével a főügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes főosztályát bízták meg. Bár az ügy bonyolult a sok szereplő miatt, a NAV hiába nyomoz már hónapok óta, eddig még senkit sem sikerült kihallgatniuk gyanúsítottként.
