Budapesti Európa-beszéd címmel rendeztek konferenciát Helmut Kohl német kancellár halálának első évfordulóján, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott. Mondatai sokat elárulnak arról, hogyan látja az európai politikát, másrészt inkább meg se szólalt volna, mert újból belerúgott Angela Merkelbe, ami tovább ronthatja megítélésünket.
Orbán beszédéből kiderül, hogy gyengének tartja az uniót, de még gazdagnak. Az erős Európához szerinte erős nemzetállamokra van szükség, amit úgy szajkóz, mintha bárki is vitatkozna vele. A fő törésvonal ott van, hogy egy csomó kérdés megoldásához soha nem lesz egy-egy állam önmagában elég erős, csak ha közösen oldják meg a feladatot. Orbán szókészletében az „erős nemzetállam” kifejezés az együttműködésre való képtelenséget jelenti. Egy elejtett mondatból kitűnik, hogy a magyar miniszterelnök nagy reményeket fűz a jövő évi EU parlamenti választásokhoz, úgy gondolja, hogy az ő irányvonala fog erősödni, és a nemzetközi színtéren is komoly szereplővé válhat. Ahhoz viszont nem kellene ilyeneket mondania:
„Magyarország tanácsot is tud adni, ha van, aki kéri. Egy tanácsot kéretlenül is adunk, mert van benne történelmi tapasztalatunk. Azt tanácsoljuk, mindenki bánjon csínján azzal, hogy az iszlám bármely európai ország része lenne.”
Az a mondat egyértelműen Angela Merkel német kancellárnak szólt, aki kijelentette, hogy az iszlám Németország része. Orbánnak jól kell tudnia, hogy 5 millió körüli, az ország lakosságának 5 százalékát megközelítő muszlim vallású állampolgára van Németországnak, akiknek jelentős szerepük volt a német ipar fellendítésében. Ilyen esetben egy felelős vezető nem tehet mást, integrálnia kell. Tudjuk, Orbánnak ez nehezen megy, ő kizárni tud, megbélyegezni, szekértáborokat kialakítani, háborúzni. Pedig tanulhatna német kollégájától.
