Az országgyűlési választások eredménye sok embert megdöbbentett az országban, többen választási csalást emlegettek, mi is összefoglaltuk egy cikkben, hogy milyen típusú visszaélésekre derült fény. Ezek közül az egyik az volt, amikor egyes településeken a demográfiai változásoktől függetlenül, megmagyarázhatatlan mértékben bővült a lakosság. Ezek pedig éppen olyan településeken történtek, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a lakcímlétesítési csalás gyanús esetei.
Hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, a TASZ és a Political Capital már április 5-én kérte, hogy a Belügyminisztérium adjon számot az elmúlt két évben létesített lakcímek számáról településenként. Ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is. A Belügyminisztérium azonban megtagadta a válaszadást, most pedig elfogyott a türelem, és pert indítanak a közérdekű adatok megismeréséért.
Ezen adatok nélkül senki nem lehet biztos benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási formának tűnő manipuláció mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a kormánynak is, és minden pártnak is elemi érdeke lenne a kért adatok nyilvánossága. A kormány titkolózása és az adatok nevetséges indokokra való hivatkozással való visszatartása azonban sokatmondó. Ezeknek az összesített, személyes adatokat nem tartalmazó számoknak mindenkor nyilvánosnak kellene lenni, mindenféle adatigénylés nélkül is.
