Az Európai Bizottság május elején közölte a tavaszi gazdasági előrejelzését, ma pedig nyilvánosságra hozta az ebből következő ajánlásait – írja a g7.hu.
Ezekben a brüsszeli testület figyelmeztetést adott Magyarország kormányának, és javasolja, hogy az Európa Tanács fogadjon el ajánlásokat hazánkkal szemben. Ezekre a lépésekre azért van szükség, mert Magyarország tartósan megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát, ami azt jelenti, hogy a kormány túl sokat költött 2017-ben, és emiatt veszélybe került az előre tervezett költségvetés.
Hazánk mellett egyébként Romániára is hasonló megállapításokat tett a bizottság.
Ezen már Matolcsy tündérmeséje sem segít
A bizottság szerint 2016-ban a költségvetés a GDP arányában 1,8 %-os hiányt mutatott, ez 2017-re rendesen elszállt – köszönhetően a választásokkor boldog-boldogtalannak kiszórt pénzeknek. A tavalyi hiány 3,6 százalék lett GDP arányában.
Nem a levegőbe beszélnek, hiszen az ajánlások és a vizsgálatok szabályai a nagy pénzügyi válság után lettek lefektetve, pont azért, hogy az összeomlást okozó felelőtlen költéseket időben észlelhesse, és figyelmeztesse arra a kormányokat.
Bár az Orbán-kormány tagadta, hogy választási költségvetés lett volna a tavalyi, ezt cáfolják a számok. Sőt. Az idei és a jövő évben is készülhetünk arra, hogy az ország továbbhalad a pénzszórás pályáján, mivel az előttünk álló önkormányzati választásokon ezermilliárdokat ígért már a Fidesz a magyarországi városoknak – gondoljunk csak a Kósa Lajosra bízott Modern Városok Programra, amivel Orbán Viktor körbeturnézta nagyobb városainkat.
A papíron már elköltött pénzekből vasutat, autópályát, metrót, villamost, erőművet, meg hidakat ígérnek – ez rendben is lenne, a másik oldal is ígérgetne, de a baj ott kezdődik, ha tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér.
Az adópénzek – ideértve az uniós forrásokat is – pánikszerű kiszórása a választások előtt ráadásul csak az egyik szelete a problémának, hiszen a hiány kialakulásában a gazdaság más részein is a felelőtlenség és a hanyagság az úr.
Ez vár ránk
A bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek tanácsának kell Magyarországra nyomást gyakorolnia, hogy tegyen lépéseket a középtávú költségvetési egyensúly megteremtése érdekében -írja a lap.
A forgatókönyv szerint ez a tanács a következő egy hónapban megteszi javaslatait, valamint elküldi figyelmeztetését a magyar kormánynak a szükséges költségvetési lépések meghozatalára. Ezután a magyar kormánynak 5 hónap áll rendelkezésére arra, hogy összerakjon egy tervet, mi szerint csökkenti a költségvetési hiányt.
Magyarország ellen utoljára 2004 és 2013 között folyt uniós eljárás költségvetési ügyek miatt, akkor még túlzottdeficit-eljárásnak hívták a költségvetési hiány túllépése miatt indított eljárást.
„A túlzottdeficit-eljárás korábban akkor lépett életbe, amikor egy ország több éven keresztül átlépte a 3 százalékos GDP-arányos deficitet. A jelenlegi szabályok szerint azonban, ha valamelyik ország elkezd távolodni a középtávú hiánycéltól, akkor azonnal elindul az eljárás”-írja a szaklap.
Mivel nem vagyunk tagjai az euróövezetnek, ezért ezt a menetrendet lehet húzni, halogatni, (mivel nem jár jogkövetkezményekkel, ha nem teljesítünk) de nem érdemes.
Ha nem javítjuk ki a hibákat és nem tömjük be a lyukakat a költségvetés testén, akkor tetszik vagy sem – a piacok fognak minket büntetni. Kevesebb befektetés, kevesebb tőke jön majd az országba, amit a bőrünkön is megérezhetünk, nem is beszélve arról, hogy a költségvetési hiány okozta problémákat nehezebb kijavítani egy akkut szakaszban.
A magyar kormány is tudja, hogy a helyzet hosszútávon nem tartható, a nyilvánosság előtt azonban eddig kínosan ügyeltek arra, nehogy a kiigazítások szóba kerüljenek. Pedig a megszorítások elkerülhetetlenek egy ilyen pénzszórás után. Ami szinte garantált: nem a stadionokon fognak spórolni.
