Súlyos adatok láttak napvilágot arról, mit gondolnak a magyar diákok Orbán rendszeréről

Budapest, 2015. április 30. Ballagó diákok a budapesti Óbudai Gimnáziumban 2015. április 30-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A magyar diákok lábbal szavaznak – sajnos. Egyre több diák gondolkodik külföldi továbbtanulásban – derül ki az Engame Akadémia felméréséből, amit az Index közölt.

Az Engame az EUROSTAT, az OECD, a UCAS, a US Institute of International Education statisztikáira, valamint elérhető kormányadatokra támaszkodva becsülte meg a külföldön tanuló magyar egyetemisták számát.

A külföldi felsőoktatási intézményekben – elsősorban nyugati-európai egyetemeken jelenleg 13 ezer magyar diák tanul. Ez sajnos azt is jelenti, hogy minden hatodik magyar egyetemista egy külföldi egyetem diákja. Számuk pedig évről-évre nő.

A legnépszerűbb célországok közül 2017-ben továbbra is Ausztriában (2600 fő), Németországban (2500 fő) és az Egyesült Királyságban (2050 fő) tanul a legtöbb magyar egyetemista, de Dánia (1400 fő), és az USA (730 fő) után Hollandia (760 fő) is a legnépszerűbbek közé tartozik.

Kép: Engame via Index.hu

Hollandia az új Anglia

A brit felsőoktatási intézmények adatai alapján a kutatás arra jutott, hogy a korábbi évekhez képest, tavaly már 3 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett hozzájuk. Ennek hátterében egyértelműen az Egyesült Királyság EU-s kilépése áll. A kutatás azonban megállapította, hogy az Angliából “elmaradó” 3 százalék sem marad itthon, ők mindenképpen nyugat-Európában képzelik el jövőjüket.

A Brexittel a magyar diákok fő migrációs célpontja a német nyelvterületek, illetve Hollandia lett. Miután összevetették a korábbi adatokat, az Engame kutatásából kiderül, hogy ezekbe az országokba jelentkező diákok számában 19 százalékos kiugrás volt tapasztalható 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest.

Az Egyesült Királyságban uralkodó bizonytalanság miatt a német nyelvterületen most biztosabb a továbbtanulás – Németország és Ausztria ezenfelül a költségek és a megélhetési feltételek szempontjából is vonzóbb.

A legnépszerűbb célországként már Hollandiát is sokan választják, de Dánia is egyre vonzóbb a magyarok számára.

Hogy vajon az idén érettségiző diákok közül hányan mennek külföldi egyetemekre, azt még nehéz lenne megbecsülni – a legtöbb felmérés ugyanis egy, a diákok jövőjére vonatkozó szubjektív kérdés formájában próbálja meg kideríteni, hol tanulnának tovább – de az elmondható, hogy az ilyen kérdésekre adott válaszok, illetve a csak egy-két évvel később megjelenő hivatalos statisztikák között van együttmozgás.

Hazánkban is felütötte a fejét az ún. “gap year”, ami az érettségi megszerzése után egy, legfeljebb két év tapasztalatszerzési szünetet jelent, így különösen nehéz megsaccolni, hogy az a 2018-ban érettségiző diák, aki külföldre akar menni továbbtanulni, vajon már 2019-ben, vagy csak 2020-ban hagyja el Magyarországot.

Az előrejelzésben persze a kérdőíveken kívül azért kézzelfogható adatok segítenek: a jelentkezési adatok alapján már most elmondható, hogy a magyar diákokat nem győzte meg a kormányzati sikerpropaganda, ugyanis a kivándorlók száma idén is növekszik.

Ezt súlyosbítja, hogy a külföldön végzett magyar diákok közel 30 százaléka egyáltalán nem tervezi, hogy hazajöjjön.


Ossza meg ezt a cikket és kövessen minket facebookon, nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük!
A PestiBulvár csapata