Kiszivárgott, miért akarja kivéreztetni Budapestet a Fidesz – az indok elképesztő!

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Fővárosi fideszesek suttognak arról: nem kizárt, hogy tényleg beszántják a jelenlegi önkormányzati rendszert. Az ok egyszerű: Budapestnek elege van a Fideszből, és mivel nagy valószínűséggel egyetlen budapesti kerületben sem nyerhet a Fidesz, ezért inkább megszüntetnék azt a struktúrát, amit ma ismerünk. 

Az április 8-i választási eredmények beszédesek, és ezt a Fidesz központjában is látják. Nyíltan beszélnek arról, hogy a fővárosban sehol nem lesz fideszes vezetésű kerület, sőt az önkormányzati képviselői helyeik jelentős részét is elveszíthetik.

A fideszes politikusok fejvesztve menekültek át az önkormányzatokból az országgyűlésbe (elég csak például a hagyományosan stabil pozíciókkal rendelkező VIII. kerületi Kocsis Mátéra gondolni) feladva a biztosnak látszó polgármesteri széket egy biztosabb parlamentire, tudván, a kerületekben nem sok babér fog teremni nekik.

A témával foglalkozó 24.hu cikke szerint van olyan névtelenséget kérő vezető fideszes politikus, aki szintén emellett döntött, de ő hozzátette, hogy a párt biztosan „végrehajthatja a kerületi önkormányzatok kiüresítését célzó régi tervét”.

„Ne azt figyeljék mit mondok…”

Orbán Viktor az önkormányzatok átalakítását célzó tervvel kapcsolatban a Kossuth Rádióban mindenkit megnyugtatott, hogy ilyen nem lesz. És ahogy már megszokhattuk, ha valamire a miniszterelnök kategorikusan nemet, vagy igent mond, annak pont az ellenkezőjét fogja csinálni.

Az egész rendszer várhatóan úgy fog átalakulni, hogy abból a lehető legtöbb döntési jogkört és persze pénzt kiszervezik egy állami központ felé – ezzel is csökkentve a választói akarat érvényesülését, illetve azon keresztül az ellenzék mozgásterét.

A 24.hu-nak nyilatkozó egyik fideszes vezető nagyjából vázolta milyen mozgásterük lesz helyben a polgármestereknek, és mi vár az önkormányzati dolgozókra:

„Nagyjából annyi feladata, lehetősége maradhat egy kerületi polgármesternek, hogy minden nyárvégen jelképesen megnyitja a tanévet. Ja, és ápolhatja a testvérvárosi kapcsolatokat. Az önkormányzati dolgozók egy része minisztériumokban kaphat munkát, sokuk pedig utcára kerül.”

A Fidesz pontosan tudja, hogy mekkora potenciál rejlik az önkormányzatokban, hiszen 2006-tól éppen az önkormányzatokon keresztül nőtte ki magát állampárttá. Ezt a pályát pedig mindenáron elkaszálná a kétharmad, nehogy valaki más is megcsinálhassa utánuk.

Mindenki megy a levesbe

Tarlós István, fideszes főpolgármester is pedzegette már az önkormányzatiság végét jelentő átszervezési terveket. Nyíltan beszélt arról, hogy a háttérben már hosszú ideje gondolkodnak az átalakítás mikéntjéről, és az évek alatt legalább három eltérő terv született a főváros és a kerületek átszabására. A főpolgármester szerint a változtatási tervek mögött elsősorban politikai szempontok húzódnak. Tudja ő is, a 23 kerületi polgármester és önkormányzat mellett ő is koppanna.

A 24.hu megemlíti még a Schmidt Mária alá tartozó egyik szolgamédium munkatársának korábbi cikkét is, melyben arról írnak, hogy a Főváros úgy alakulhatna át, hogy a kerületek elveszítenék önállóságukat és azt átadnák a főpolgármesternek, előrevetítve ezzel az elöljáróságokat. (Beszédes lehet, hogy a VIII. kerületi polgármesteri hivatal épületrekonstrukciója során a Baross utcai épület homlokzatára már 2016-ban felszerelték az „Elöljáróság” feliratot.)

Megdönteni Budapestet

A lap arról is ír, hogy 1998-2002 közötti első Orbán-kormány alatt a Fideszben már foglalkoztak az önkormányzatiság kérdésével, a létrehozni kívánt Budapesti Minisztérium formájában meg is tervezték, hogyan lehet megtörni a fővárost és besöpörni a magyar GDP több mint felét megtermelő javakat a miniszterelnök alá, de a megvalósításra kijelölt Pokorni Zoltán kudarcot vallott, ráadásul a „csillagok sem álltak úgy”, hogy ezt véghez vigyék – nem volt meg a kétharmados parlamenti többségük, és 2002-ben el is verték őket a választáson.

Aztán 2010 után – kétharmados többséggel a hátuk mögött – elkezdték lecsípni a falatokat, nemcsak Budapestről, de az egész vidéki hálózatról. Az önkormányzati feladatok közül elsőre kiszervezett egészségügyi illetve oktatási funkciók nem csak azt eredményezték, hogy a szociális ellátórendszer államosítása következtében ezek az egységek teljesen lezüllesztésre kerültek, de mindez irdatlan mennyiségű pénzügyi megvonással is járt az önkormányzatoknak.

Vitézy Dávid, a főváros ünnepelt fideszese, korábbi BKK-vezér is tett megnyilatkozásokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne leuralni Budapestet: Vitézy 2016-ban egy nyilvános fellépésen arról beszélt hogy „a főváros tömegközlekedéséért felelős Budapesti Közlekedési Központot a kormány alá kell rendelni.”

Budapest a kormány ellen

Bár jelenleg a 23 budapesti kerületből 17-et fideszes vezet, a fővárosi kerületekben túlnyomó részt ellenzéki győzelmeket várnak, és nagyjából már lehet is tudni, hogy melyik kerületben ki lehet az esélyes:

A legegyértelműbb a XIII. kerületi Tóth József (MSZP) győzelme, de a XIX. kerületi Gajda Péter (MSZP) is befutó. Ők akkor is hozták a számokat, amikor az egész ország narancssárga volt, de a legutóbbi önkormányzati választásokon szintén győztes Karácsony Gergely (Párbeszéd, XIV. ker.) is újrázhat.

A parlamentbe bejutott Hajdú László, DK, XV. ker, illetve Kocsis Máté, Fidesz, VIII. ker. üresen hagyott polgármesteri székeiért teljes körű ellenzéki összefogás mellett sikerülhet a kerületi rendszerváltás, de várhatóan a IV., VI, VII., IX., X, XVIII, XX. és XXI. kerületben is ellenzéki győzelemre számíthatunk. A pesti kerületek közül az V. (Belváros), a XVI., illetve a XVII. XXIII. kerületek hagyományosan a „legfideszesebbek” közé tartoznak, de például a XVI. kerület az április nyolcadikai választásokon okozott meglepetést – az utolsó pillanatban talpon maradt Együttes Vajda Zoltán igencsak megszorongatta Fideszes kihívóját.

A budai kerületek közül a III. illetve a XI. számít ingadozóbbnak, hiszen mindkét kerületben erős a baloldal. A Duna jobb partjáról elmondható, hogy általában véve jobboldali attitűdű, ezért hagyományosan a Fidesz terepe – volt. Az I., II., XII.-ben laknak a város – sőt az ország – legmódosabb polgárai, és itt a legmagasabb az értelmiségiek aránya is, így várhatóan ők már nem szavaznának a kétbites, egymondatos Fideszre akkora számban, mint mondjuk 4 évvel ezelőtt – ezért elképzelhető, hogy megtörik a Fidesz húsz éves hatalmát, és kisöprik a helyi önkormányzatokból.

Az önkormányzati rendszer felszámolása, átalakítása azonban nem csak pusztán arról szól, hogy egyik vagy másik zsírfejű politikus ül-e a kerület vagyona felett. Az önkormányzati rendszer a lakosság legközvetlenebb érintkezési felülete a vezetéssel, ez az egész azért jött létre 90-ben, hogy a helyiek akarata és érdeke demokratikus úton érvényesülhessen, a képviselőt lehessen vegzálni, a polgármestert számon lehessen kérni, ha kell közmeghallgatásokon, ha kell fogadóórákon, vagy a nyílt utcán. Egyik-másik helyi politikusnak el lehetett panaszolni, hogy ázik a fal, romos a ház, büdös a csatorna, rosszak az utak, stb. A helyi hatalomnak érdeke volt, hogy segítse az őt megválasztó polgárt, figyeljen rá, törődjön vele. Aztán vagy történt valami, vagy nem, de legalább a lehetőség meg volt. Eddig…

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!