13 órás adatok:
42,32 százaléka ment el választani ami alig kevesebb mint a 2002-es 42,82 százalékos csúcstól. Akkor a végeredmény 73,5 százalék volt a nap végére a részvétel, és bukott az Orbán kormány.
11 órás adatok:
11 óráig a választásra jogosultak 29,93 százaléka adta le voksát, ami egy picit elmarad a 2002-es 30,27 százalékos csúcstól, amikor is a nap végére 73,51 százalékos lett a részvétel.
A 9 órai adatok:
Négy évvel ezelőtt 9,5 százalékos volt az első három órában a részvétel, most a választópolgárok 13,17 százaléka leszavazott 9 óráig, vagyis csaknem másfélszer annyian mentek el, mint a 2014-es választásokon.
Reggel 7-ig a választók 2.24%-a adta le szavazatát, ami csaknem 40%-al magasabb részvételi arány, mint 2014-ben. 2002-ben 1.41, 2010-ben 1.61, 2014-ben pedig 1.64%-os volt a reggel 7-ig szavazók aránya.
Minden hozzáértő szerint a választás végkimenetele azon múlik, hogy mennyien adják le szavazatukat. A magas részvétel az ellenzéknek kedvez. A szakértők egyértelműen úgy látják, hogy a Fidesz elérte szavazó bázisának felső határát és minden valószínűség szerint az eddig nem szavazó polgárok szavazatainak döntő többsége már az ellenzéket erősíti.
Ha a választáson megjelentek száma eléri a szavazásra jogosultak 70-72 %-át, úgy szinte biztosra vehető Orbán Viktor bukása. Az egyetlen kérdés az lesz, hogy mekkora többséget szerez az ellenzék a Parlamentben és ki lesz képes kormányt alakítani.
MI már voltunk szavazni. ÉS Ön?