Már nem a pécsi Városháza alkalmazottja a 73 éves Molnár József, írja a Blikk. Tudják, ő az a bácsi, aki akkor dolgozott, amikor Kósa Lajos miniszter úr autója nem tudott beállni az intézmény udvarára. Persze Kósa mehetett volna gyalog is, de nem akart kiszállni, mert több újságíró várta, hogy választ kapjanak az 1300 milliárd forintot pénzkezelési ügy máig feltáratlan részleteire.
Molnár a Blikknek elmondta, Kósát 10-re várták, de csak negyed 12-kor bukkant fel, pont akkor, amikor a bácsi elhagyta posztját, és felkereste a mellékhelyiséget. Molnár Józsefet aztán elküldték. Egy olyan embert, aki a munkaerő-piacon 73 évesen kell, hogy érvényesüljön, csak mert a miniszter úr nem akart gyalogolni. Így is maradt volna mindez, ha a sajtó nem mutatja be az esetet, de mivel nagyon sokan osztották meg a történetet, Kósa levelet írt Páva Zsolt polgármesternek, amiben kérte, hogy vegyék vissza Molnárt.
Micsoda lovagiasság ez, Lajos! Szinte már könnybe lábadt a szemünk. Kár, hogy Molnár József most a családjával húsvétozva várja a megkeresést, ami máig nem érkezett meg. Nem vették vissza a városházára, hiába leveleztél.
Egy igazi miniszter nem arról ír levelet Páva Zsoltnak, hogy vegye vissza a bácsit, mert ez magától értetődik. Egy miniszternek (szolgának) az alábbiakat kellett volna megtennie:
- Kiszáll abból a tetves autóból, és begyalogol.
- Szembenéz a sajtó kérdéseivel az ezermilliárd forinttal kapcsolatban, mivel ez is kötelessége.
- Ha tudomást szerez arról, hogy miatta (vagy az utasítására?) kirúgtak egy 73 éves bácsit, amiért használta a mosdót, a levélben nem azt kéri, hogy vegyék vissza az illetőt, hanem behívja raportra azt, akinek egyáltalán eszébe jutott ez az őrültség, és ő maga intézkedik afelől, hogy másnap már ne kelljen bemennie dolgozni.
Kósa Lajos! Nálad nagyobb pojácát még nem hordott hátán a Föld! Sem a bácsit nem vették vissza, sem az ő elbocsátóját nem rúgták ki. Reméljük, azért majd fémkupakok gyűjtéséből megél valahogy Molnár úr is!
