„Volt hogy azt éreztem, szabályosan meglincselnek, ha esélyt sem adunk az együttműködésnek” – nyilatkozta a 444.hu-nak egy nevének elhallgatását kérő LMP-s politikus. Egy másik elnökségi tag szerint, a képviselővé váláshoz szükséges támogató aláírás gyűjtése során is egyértelmű elvárásként fogalmazták meg velük szemben az együttműködést, többen csak úgy adták a nevüket, ha vállalják a koordinációt.
Nem indult rosszul Szél Bernadettnek a miniszterelnök-jelöltsége, parlamenti felszólalásai hitelesek voltak, gyakran érzelmektől fűtött mondataiból az őszinte felháborodás, tenni akarás látszott. Aztán ez valahol elveszett. Talán ott, amikor elhitte, tényleg első számú vezető lehet a baloldali ellenzékben. Onnantól kezdve izzadságszagú lett az egész. Eltűnt az az igazi belső hit ami mozgatta, a politikai taktikázás vette át a helyét. Mintha eltűnt volna a kormányváltás iránti lelkesedés, és csak az lenne a cél, hogy az LMP a következő parlamentben meghatározó ellenzéki politikai erő legyen, készülve 2022-re.
Úgy tűnik, ezt érzik a választóik is. Az országjáró kampánybusz üléséről, amikor csak azt látja az ember, hogy minden városban, faluban az ő plakátja lóg a lámpaoszlopokon, könnyen illúziókba ringathatja magát az ember. Könnyen eltakarhatja szeme elől azt a valóságot, hogy itt amit kockáztat, az nem más, mint az LMP parlamenti léte.
Eddig, minden választáson minimális szavazattal sikerült átugraniuk a parlamentbe jutás küszöbét. Nagyrészt, azoknak a taktikai szavazóknak köszönhetően, akik csak azért szavaztak rájuk, mert hisznek a sokszínűségben, illetve azoknak a szavazóknak, akik kiábrándultak régebbi pártjukból, de nem akartak a jobboldal pártjaira szavazni.
Azonban ma, gyökeresen más a helyzet. Tudja ezt mindenki, aki beszélget az emberekkel, és nem csak a rajongóival. Ma a törésvonal a választóknál nem jobb-bal tengelyen van, nem liberális-zöld-szocdem-konzervatív párt választók vannak. Ma a helyzet leegyszerűsödött. Valaki vagy fideszes, vagy nem az, és ha nem az, akkor nem érdekli semmi más, csak hogy véget vessen a Fidesz ámokfutásának, nem tesz különbséget ellenzéki pártok között. Neki a Jobbik-MSZP-LMP-DK mind ugyanaz most, ők azok, akik megszabadíthatják Orbántól. Szavazni is úgy fog. Aki nem áll be az általa kívánt kormányváltás mögé, tovább folytatja a külön utas politikát, arra nem fog szavazni. Az LMP-nek sem lesz meg az 5 százaléka.
De nem csak az LMP-t fogják megbüntetni. Ha ma, az emberek kétharmada kormányváltást akar, és ezt nem adja meg neki az ellenzék, itt sem fog különbséget tenni, ki-kicsoda, egyben teszi a kukába a következő parlament ellenzékét.
Úgyhogy hölgyeim és uraim, tessenek sovány malac vágtában leülni a tárgyalóasztalhoz, aláírni a kormányváltás utáni 300 nap teendőit a demokrácia helyreállítása érdekében, és kiírni az új, demokratikus választást, utána majd lehet egymással tisztességesen versenyezni, de addig tessék ezt a kormányt elzavarni!
