Lázár János átaludta az elmúlt 8-10 évet. Másképp nem tudom értelmezni a Promenádnak adott interjúját, amiben a következőt mondja: „Mi, fiatal demokraták nevünkhöz méltóan a demokráciában hiszünk”. Huhh, ütős mondat, ismerve a Fidesz kormányzásának elmúlt nyolc évét, ami mindenről szólt, csak nem a demokráciáról.
Arra nem tudok gondolni, hogy rettegve az április 8-i bukástól, már készíti elő a helyét az új Fideszben, és így tesz különbséget az „öregek” és önmaga között. Hirtelen fiatal lett, akinek nincs semmi köze az elmúlt nyolc év kormányzásához, a korrupcióhoz és a demokrácia lebontásához.
„Nem szabad az újságírók elől megfutamodni, korrekt párbeszédet kell velük fenntartani, mert nem ellenségek vagy ellenfelek, hanem szövetségesek:még ha kritikusak is, fórumot teremtenek ahhoz, hogy az ember elmondhassa véleményét, meggyőződését, programját, vitatkozhasson róla, és támogatókat gyűjtsön hozzá.” – nyilatkozza, miközben rögtön Orbán testőrökkel körülvett képe villan fel, ahogy épp menekül az újságírói kérdések elől. Lázár ebben tényleg különbözik tőle, ő legalább hetente kiáll a kormányinfóra az újságírók elé. Igaz, néha ki akarnak egy-egy embert vezetni a teremből, na, de legalább bemehetnek.
Lázár kettős játékot játszik. Ha migránsozni kell a főnök kedvéért, akkor kimegy Bécsbe hülyét csinálni magából, miközben mond olyan mondatokat, amik megalapozzák, hogyha buknak az „öregek”, akkor ő jöhessen új, fiatal erőként. Rossz hírem van, beleégett már ő is az „öreg” táborba, onnan semmi ki nem rángatja, bármennyit is vigyorog a kamerákba.