A tegnapi nap folyamán az MSZP újra megmutatta az elkötelezettségét a kormányváltás mellett, nyitottságát, hogy azt az eddigi politikai sémákkal szakítva tegye meg.
Az embereket szolgává tevő uralkodás helyett az embereket szolgáló kormányzást ígért választási győzelmük esetére Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, amikor vasárnap Budapesten bemutatta árnyékkormányának tagjait.
Mint mondta, olyan világos értékrenddel bíró, de pártoktól független személyeket választott a csapatba, akik már sokat tettek saját szakterületükön az országért. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a hódmezővásárhelyi választás eredménye megmutatta, az emberek mást akarnak, és nemet mondtak az elmúlt nyolc év politikájára.
Az eseményen Komáromi Zoltánt az egészségügyi, Daróczi Gábort az oktatási, Hegyesiné Orsós Évát a szociális, Mellár Tamást a pénzügyi, Andor Lászlót a foglalkoztatásügyi, Ámon Adát a környezetügyi, Wittinghof Tamást pedig az önkormányzati ügyekért felelős tárca minisztervárományosaként mutatták be. A lista érdekessége, hogy bár a személyeknek van ugyan kötődése a politikához, dee nem pártpolitikusok, hanem egy-egy terület szakértői.
„A mi szövetségünk valóban készen áll arra, hogy ne csak nemet mondjon az Orbán-rendszerre, hanem igent mondjon egy másfajta társadalom másfajta gazdaság, másfajta politika, másfajta ország felépítésére”, „amely valóban mindannyiunk közös otthona lehet” – fogalmazott.
A kormányfőjelölt által „a nemzeti háziorvosaként” bemutatott Komáromi Zoltán arról beszélt az eseményen, hogy saját minisztériumot kell kapnia az egészségügynek, az ágazatot pedig „az európai országokban szokásos” finanszírozáshoz kell juttatni, a területet érintő döntéseket pedig minisztersége esetén szakemberek hozzák meg.
Daróczi Gábor szerint a nyilvánosan hozzáférhető adatok adatokból látható, mekkora a baj az oktatásüggyel, fő feladatai között az demokrácia alapjainak újraépítését nevezte, gondolat- és lelkiismeret-szabadságot, valamint igazságosságot és egyenlőséget ígérve szakterületén. Az oktatásnak segítenie kell, hogy csökkenjen a társadalom sokfelé szakítottsága, a GDP hat százalékára kell emelni az oktatásra fordított összeget; ingyenes első diplomát ígért, valamint azt, hogy adójóváírás formájában visszakapják befizetett pénzüket az öt éve indított Diákhitel2-t már részben törlesztők.
Hegyesiné Orsós Éva a társadalom integrációjának fontosságáról szólva azt emelte ki, hogy az utóbbi években drasztikus változások álltak be a társadalmi csoportok között, elsősorban a gazdagabbak javára; példaként említette, hogy míg az első Orbán-kormány idején 15 százalék volt a bérkülönbség a legjobban teljesítő megye és a sereghajtó között, addig mostanra 54 százalékra ugrott ez a mutató. Mint mondta, a helyzet javításához változtatni kell az erő- és jövedelemforrások elosztásán.
Mellár Tamás ez utóbbi eszközeként az adórendszer átalakítását említette, a túlsúlyba került fogyasztási típusúak helyett a társasági adóra helyezve a hangsúlyt. Céljai között az átlátható, az aktualitás érdekében ismét ősszel elfogadott, kormányrendeletek helyett csak pótköltségvetéssel módosítható büdzsét, a maastrichti kritériumok teljesítését, a GDP-arányos államadóság csökkentését, az olyan „alternatív elosztási csatornák”, mint a tao vagy a jegybanki alapítványok pénzeinek megszüntetését említette. Mellár Tamás szerint a minimálbér esetében nulla vagy ahhoz közeli személyi jövedelemadó-szintre van szükség, az átlagfizetés esetében a mostanira, az azt meghaladóknál viszont magasabbra.
Andor László egy szociális párbeszéd útján kialakított Munka törvénykönyvét nevezte kiindulópontnak, hozzátéve, ennek egyszerre kell szolgálnia a rugalmasságot, a tisztességes munkakörülményeket, valamint az egyéni és kollektív jogokat, ezt pedig egy korszerű nemzeti foglalkoztatási szolgálat felállítása követné. A közmunka dominanciájának megszüntetéséről szólva kijelentette: a résztvevők kétharmada „valamilyen más, értelmes formában” kaphatna munkát, ugyanakkor aki közfoglalkoztatott marad, arra a jövőben minden foglalkoztatási szabályt, benne a minimálbért is, alkalmazni kell. Szólt arról is: megdupláznák a munkanélküli-segély példátlanul alacsony tartamát, külön figyelmet fordítanának az át- és továbbképzésre, valamin a 25 év alattiak munkaerő-piaci támogatására.
Ámon Ada első kormányzati lépéseik között említette a paksi reaktorbővítés felfüggesztését, felülvizsgálatát és leállítását, hangsúlyozva, hogy ehelyett modern, fenntartható, kipróbált, jól működő megoldásokat vezetnének be, példaként a szélenergiát említve.
Wittinghoff Tamás szerint miközben a rendszerváltás legfontosabb ígérete az volt, hogy az egyének és a közösségek beleszólást kapnak az őt érintő ügyekbe, „amit ma Magyarországon látunk, az éppenséggel ennek az ellenkezője”, ezért „normális alkotmányban” garantált önkormányzatiságra van szükség.
