Rémisztő dolgok történtek a tegnap tüntető diákok egy csoportjával: Rékasi Károly fia is érintett

A diáktüntetésről sok hírportál beszámolt már, a HVG összefoglalója például egészen korrekt képet ad, azonban arról kevesek ejtenek szót, hogy mi történt a hivatalos demonstráció után. Magamon kívül nem is igazán láttam a közelben más újságírót. A tömeg egy része ugyanis nem elégedett meg azzal, hogy végigállja a beszédeket, majd tüntetőlegesen hazamenjen, pedig nagy részük középiskolás volt.

A „szakadárokkal” elindultunk a Nyugati térre, először szép számmal. Annyian, hogy semmiképp nem tudtunk volna a járdán haladni, ezért az úttesten mentünk. Amikor ezt egyenruhás rendőrök próbálták megakadályozni, többen a legfiatalabbak közül kiléptek a tömegből. Valószínűleg nem tudták, hogy egy spontán demonstráció jogszerű, és ebben az esetben az úttesten is nyugodtan közlekedhetnek.

Később egyre ijesztőbbé vált, ahogy rendőrök sokasága haladt a járdán mellettünk, rendőrautók pedig a tömeg mögött. Mindez a Nyugati téren vált igazán megrázóvá, amikor is minden felgyorsult. A Ziggy néven elhíresült slammer, Rékasi Zsigmond a Pesti Bulvárnak elmondta:

„kis híján elgázoltak minket a rendőrök amikor üldöztek a csapatszállító kocsikkal… ha nem ugrunk le a sínekről, akkor gyorsan vége a mesének…”

Ekkor ugyan kívülállók is becsatlakoztak, még többen szakadtak le, de nagyon sokat elárul, hogy míg annak idején a Hallgatói Hálózat tüntetésein jogtudatos egyetemisták vonultak spontán, mára már középiskolások is meg merik ezt tenni, és még az utolsó percekben is „Balog Zoltán mondjon le!” skandálással követelik a rendszer megváltoztatását, ami mostanra teljesen leuralja hétköznapjaikat. Ahogy az egyik beszédben idézték: „12 év szigorított fegyházra” ítélik az oktatási rendszerbe kerülőket.

A menet aztán a Nyugati és az Oktogon között a Pointer Pub előtti járdaszakaszon ért véget, amikor is körbevettek minket a rendőrök. Onnantól már nem volt szabad mozgás, sem spontán tüntetés. Megszeppent, de bátor arcokat láttam magam körül. A Ligetvédők csapatából ismert Antal Nikoletta és társai egymásba kapaszkodva próbálták elkerülni a személyenkénti kiemelést. A rendőrgyűrű mindenkit igazoltatott, engem is. Megkérdezték, hogy a tömeggel voltam-e, ösztönösen rávágtam, hogy igen, tudósítani jöttem, majd rájöttem, hogy ez nem korrekt válasz, hiszen igen, a tömeggel voltam. Akkora már nem újságíróként, hanem az elégedetlen és a rendőri eljárásmódot kifogásoló tömeg részeként demonstráltam. 

Az engem igazoltató százados feltette a kérdést, hogy elismerem-e, hogy az úttesten gyalogoltam. Még szép, hogy elismertem, hiszen a spontán demonstráció során ott szoktunk gyalogolni. Közölte, hogy szabálysértési eljárást kezdeményeznek emiatt. Úgy, ahogy a megrezzent diákokkal szemben is, akik nem „balhézásból” voltak ott, és akik láthatóan megijedtek ettől az intézkedéstől ugyan, de büszkén, hihetetlen nagy igazságérzettel viselték, ami ott történt, és aminek nem kellett volna megtörténnie. Még a helyszínen közölte Antal Nikoletta, hogy kollektív panaszt szeretnének benyújtani, mivel nem tartják jogszerűnek a rendőrségi intézkedést. Rékasi Zsigmond pedig a Renegátlástalanok nevű mozgalmával újabb tüntetés szervezését jelentette be a közeljövőben. Most az ő beszámolóját mutatjuk be a tegnapi eseményekről:

„Ég bennem a remény forró tüze. Miért?

Mert amikor vonultunk a Nyugatinál rengetegen becsatlakoztak hozzánk az utcáról. Egyszerű járókelők hajították el a cigarettájukat, és szaladtak oda hozzánk. Amikor versenyt futottunk a készenléti rendőrökkel, akkor a járdán lévő emberek felkapták a fejüket, és rohantak velünk.

A tegnapi nappal csak egy baj volt. Az, hogy túlhúzták a tüntetést. Kicsi volt a a kezdőtömegünk a spontán tüntetéshez, és mivel retteg tőlünk a hatalom, ezért gyorsan elvágták sokunkat és megállítottak. Ha 100 helyett 300-an indulunk el a tüntetésről, másképp alakult volna az este.

Hatalmas dolgok vannak készülőben. Bennem megbizonyosodott, hogy nem vagyunk birka nemzet.

A tegnapi tüntetés hibáiból tanulva, és sok fiatalt; gimnazistákat, egyetemistákat kikérdezve az elképzeléseikről, erősen elkezdtünk gondolkozni egy megmozduláson.

Műsort művészeknél kevesen tudnak jobban szolgáltatni, tehát az adott, a hangosítást pedig mindenképpen megoldjuk valahogyan.

Csak egy kérdés maradt. Hajlandóak vagytok utcára lépni? Nem csak magatokért, hanem egymásért? Ha igen, és elhozzátok a nektek fontosakat, akkor leszünk elegen, és elhozzuk a változás korát.

Igen. Elhozzuk a Változás korát.”

Jabronka Richárd

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!