Szanyi Tibor olyan nyílt levelet írt Polt Péternek, amiben több az igazság, mint amennyivel a legfőbb ügyész valaha találkozott

kép forrása: nol.hu

„A napokban derült fény arra, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban.

A külföldi és magyar híradások szerint a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF ezzel kapcsolatos ajánlásait, illetve az Európai Bizottsághoz is eljutott a jelentés. Az Elios Innovatív Zrt.-t érintő OLAF vizsgálat eredménye a körülményekből adódóan a köz kiemelt érdeklődésére tart számot. Ezen körülmények közé tartozik a rendkívül magas, 40 millió eurós összegű közbeszerzéssel kapcsolatos valószínűsített csalás, valamint nem lehet figyelmen kívül hagyni az ügy főszereplőjének Magyarország miniszterelnökéhez fűződő szoros családi kapcsolatát sem.

További gyanús részlet, hogy amíg az OLAF vizsgálódása során komoly szabálytalanságokat talált, addig a magyar hatóságok ugyan elindítottak egy nyomozást az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben, de azt bűncselekmény hiányában egy év után megszüntették. Ezen ellentmondás feloldása érdekében is kérem Legfőbb Ügyész urat, hogy bocsássa rendelkezésre az Ügyészségnek megküldött Elios Innovatív Zrt.-hez fűződő OLAF jelentést. Az OLAF korrupciós vizsgálatai kapcsán az Ügyészség többször elmondta, hogy „valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség a protokoll szerint elrendeli a nyomozást”, illetve hogy „az OLAF ajánlások és jelzések nyomán indult büntetőeljárások ezen eredménye – a vádak és megszüntetések aránya – megegyezik az Uniós átlaggal”.

Ugyanakkor előttünk van az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó 2017. évi országjelentése is, amelyből az derül ki, hogy a korrupcióval szembeni büntetőjogi fellépés hatékonysága továbbra is aggodalomra ad okot. Kiemelik, hogy bár az Ügyészség adatai szerint folyamatosan csökkent azon nyilvántartásba vett korrupciós panaszok száma, amelyeket nem követett vizsgálat, a magas szinten elkövetett korrupció büntetőeljárás alá vonása továbbra sincs a fókuszban. Az idevágó Eurobarometer adatok tovább erősítik ezt a megállapítást, hiszen a lakosság 79%-a véli úgy, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós eseteket nem vizsgálják ki, illetve a megkérdezettek több mint fele szerint a korrupcióellenes intézkedéseket részrehajlóan alkalmazzák.

Az országjelentés továbbá hangsúlyozza a közbeszerzésben a verseny és az átláthatóság korlátozottságát, ami jelentős korrupciós kockázatot teremt. De maga az OLAF is kiemeli Magyarországot 2016-os jelentésében, mint olyan tagállamot, ahol az OLAF négyszer nagyobb összegű csalásokat derített fel, mint a nemzeti hatóságok. Más statisztikákat nézve tehát lesújtó kép bontakozik ki Magyarországról a közbeszerzést illető korrupció, és az az elleni fellépés tekintetében. Sajnálatos, hogy az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés terén is sereghajtó Magyarország az uniós országok között. Feltételezem, hogy az Ügyészség igyekszik mindent megtenni ezen helyzet javítása érdekében.

A demokrácia alappillére az átláthatóság és elszámoltathatóság. Biztos vagyok benne, hogy mint az igazságszolgáltatás jogszabály által kötelezetten független közreműködője, ezt az Ügyészség sem gondolja másként. Éppen ezért bízom benne, hogy a 4-es metróval kapcsolatos OLAF jelentéshez hasonlóan az Elios közbeszerzéseit vizsgáló OLAF dokumentum nyilvánosságra hozatalának sem lesz semmilyen akadálya.”

Szanyi Tibor

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!