Az index.hu cikke hívja fel a figyelmet arra, hogy most az eszközök nagy része, az okostelefonok és a számítógépek maguktól elintézik az óraátállítást, és csak a régimódi órákat kell évente kétszer manuálisan áthangolni. Bizonyos esetekben az óraátállítás eltörlése is gördülékenyen menne, de egészen biztosan vannak olyan régi – elavult, vagy egyszerűen csak nem túl előrelátó módon kifejlesztett – szoftverek és hardverek, amelyekbe kézzel tették bele az időszámítás módját, és bármilyen változtatáshoz a programkódot kell átírni.
Törökországban például 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy két héttel későbbre teszik az átállást, október 25-ről november 8-ra, mert azt remélték, hogy az extra napsütéses órákat az előnyükre tudják fordítani a választásokon. Csakhogy a török bürokrácia lassan fogta fel a döntés súlyát, és csak három héttel a változtatás dátuma előtt jelent meg az első hivatalos hír, amit már a időzónákkal foglalkozó közösség is úgy értékelt, hogy lépnie kell – írja a napi.hu.
Nem olyan egyszerű, mint gondoltuk
Hogy az okostelefonok és laptopok a megfelelő időt mutassák, online adatbázisokat kell átírni, és a változtatásokat szoftverfrissítésben kell eljuttatni a felhasználók eszközeire. Ilyen adatbázist kezel például az IANA (Internet Assigned Numers Authority), innen frissíti a rendszereit többek közt az Apple, a Google, valamint az Oracle, akinek sokféle rendszerét használják a közigazgatásban, Magyarországon is.
A török kormányhivatalnokok késlekedése miatt az Apple csak a 2015. október 21-én kiadott iOS 9.1-es frissítésbe tudta belepakolni az újfajta időszámítást, így a felhasználóknak alig 3 napjuk volt frissíteni az okostelefonjaikat. A Microsoft más módszerrel oldja meg a frissítést, és október 20-án adott ki egy update-et a Windowshoz. Egy pytz nevű, időzónákat kezelő modul azonban csak október 26-án, egy nappal az új óraátállítás időpontja után frissült.
Kamuérvek is szólnak az eltörlés mellett
Az átállítás ellenzői szerint számottevő energia-megtakarítást már nem hoz a nyári óraátállás, ezért a HVG megkérdezte erről a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t (MAVIR), amely azt válaszolta, kimutatásaik alapján az óraátállítással évente kb. 4 milliárd forintot spórolunk meg, amely egy közepes város évi energiafogyasztása. A megtakarítás a háztartásokban, építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, szolgáltatóknál és a középületek díszkivilágításánál jelentkezik. Vagyis ennyit számít az, hogy reggel egy kicsit kevesebbet kell világítani, az iskolákban, óvodákban, közintézményekben, este később kell bekapcsolni a díszkivilágítást. Ez a szám legalábbis cáfolja a „ma már semmit nem spórolunk”-vélekedést.
Arról, hogy a nyári átállás utáni állítólagos kialvatlanság miatt magasabb-e a március utolsó vasárnapját követően a közúti balesetek száma, az ORFK azt közölte, hogy ez nem így van, és nincs ilyen összefüggés.
