Kösz Orbán! Sokkoló adatok arról, hogyan hülyül a magyar

Budapest, 2015. április 30. Ballagó diákok a budapesti Óbudai Gimnáziumban 2015. április 30-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

2017-ben minden eddiginél kevesebben – 108 ezren mentek el nyelvvizsgázni Magyarországon. Ez a szám 26 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, 2016-ban. – írja a Világgazdaság.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 108 ezer főből alig több mint 70 ezernek lett sikeres nyelvvizsga bizonyítványa. Középfokú nyelvvizsga megszerzésével 88 ezren próbálkoztak a múlt évben, felsőfokúéval 14 ezren, alapfokú vizsgára 5600-an mentek el. (A legnépszerűbb nyelv még mindig az angol és a német.)

2007-ben még 174 ezer volt a nyelvvizsgázók száma, azóta minden évben egyre kevesebben voltak.

A „hiány” sokatmondó. A népességfogyásnak, valamint az elvándorlásnak köszönhetően pont a legaktívabb nyelvvizsgázó korcsoport a 14-19 évesek körében a legnagyobb a visszaesés, de a második legnagyobb csoport a 20-24 évesek (vagyis a főiskolások, egyetemisták) közt is jelentős a hiány.

A nyelvvizsgák számának csökkenése annak is köszönhető, hogy a középiskolát elvégző diákok egy jelentős része nyugat-Európában (jellemzően Ausztriában, Angliában illetve Németországban) folytatja felsőfokú tanulmányait, így a nyelvvizsgáik „hiányoznak” a statisztikáinkból. Ráadásul egy 2017-es felmérés szerint minden harmadik magyar diák tervezi, hogy külföldön folytatja tanulmányait, és nekik több mint a fele haza sem jönne többé.

2017-ben már több mint tízezer fiatal vált „tanulmányi migránssá”, tehát ennyi tanult külföldön, számuk pedig az előrejelzések szerint növekedni fog – Erről az Abcúgon hallhat/olvashat többet.

A magyar köz- illetve felsőoktatás csak korlátozottan piacképes tudást képes átadni, az erősen centralizált, kézivezérelt rendszert pedig aki teheti elkerüli. Nem csak úri huncutság már külföldi egyetemre járni, ugyanis egy sor EU-s országban ingyenes a felsőoktatás, de a fizetős egyetemek, főiskolák a karcsú magyar középosztály számára is kigazdálkodhatók – nem is beszélve arról, hogy nem kell a szomszédba menni egy félévente 300-400 ezer forintos tandíjat elkérő szakért.

Elég csak megnézni a vezető fideszes politikusokat, hova is járatják gyerekeiket (Anglia, Svájc, stb.) és egyértelművé válik a helyzet. Tudják, hogy mit ér a magyar diploma. Mivel a döntéshozók nem tudják/akarják megváltoztatni a viszonyokat, így a könnyebb utat választják, és elit/magán/külföldi iskolába járatják a család szeme fényét. A többiek meg…

A Portfolio.hu adatai szerint 2017-ben felsőfokú alapképzésre már csak 170 300-an jártak, egy évvel korábban ez a szám 174 160 volt. Mesterképzésen 34 850 hallgató tanult, az előző tanévben 36 620-an voltak. 2007 és 2010 között minden évben 240 ezer felett volt a nappali képzésre járó hallgatók száma, ez az adat azóta romlott, az arányok pedig csak rosszabbak lesznek.

A csökkenő trend nem áll meg, várhatóan idén még kevesebben próbálkoznak majd nyelvvizsgával – ezt tudja a kormányzat is, ezért hirdet még a választások előtt olyan programot, amitől azt várja, hogy többen mennek el a nyelviskolákba.

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!