Már az Együtt is beszállna – matematikailag még lehetséges, de megéri-e?

Bejelentették az együttműködést. MTI fotó: Balogh Zoltán.

Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Párt végre megállapodott a koordinált választási indulásról. Ez első körben azt jelenti, hogy az MSZP 60, a DK pedig 46 választókerületben indít jelölteket, egymás ellen pedig nem kampányolnak. Ugyanakkor közös lista már biztosan nem lesz.

A megállapodást bejelentő sajtótájékoztatón a baloldal két legnagyobb pártja, illetve azok elnökei jelezték, hogy a Jobbik kivételével egyetlen ellenzéki pártot sem zárnak ki a választási koordinációból.

Az Együtt azonnal lecsapott, közleményben jelentette ki: készen áll arra, hogy még karácsony előtt megállapodjon az egyéni választókerületi koordinációban, erről levélben értesítették Molnár Gyula (MSZP) és Gyurcsány Ferenc (DK) pártelnököt.

Igen ám, de van egy bökkenő. Az Együtt sem akar közös listát, ahhoz pedig, hogy egy párt önálló országos listát állítson,

legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet kell állítania.

Számoljunk csak: DK, MSZP, Együtt. 3×27=81. Ez még bele is férne, már persze akkor, ha a két nagyobb baloldali párt hajlandó lenne összesen 27 választókerületről lemondani a Publicus decemberi közvélemény-kutatásai szerint 1 százalékos támogatottságot „élvező” Együtt javára.

És ha így is lenne, akkor ezzel vége is a híres koordinációnak, ugyanis negyedik külön lista már nem fér bele:

4×27=108.
Ennyi választókerület pedig nincs.

Kezdődhet a matek: megér-e az Együtt egyetlen százaléka 27 helyet, vagy érdemes várni az említett felmérés szerint 5 százalékos LMP-re, esetleg egy jelenleg 6 százalékos LMP-Momentum közös listára?

Van tehát min gondolkodnia a baloldalnak, miközben azt sem szabad elfelejteni, hogy a parlamenti küszöb külön lista esetén 5 százalék, két párt közös listájának 10, három vagy több párt közös listájának pedig 15 százalékot kell szereznie az Országgyűlésbe kerüléshez.

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!