Még hozzá nem is akárhol hangzott el az ajánlat, hanem a Magyar Idők nevű papírra nyomtatott kormányszócsőben. Érdemes a szerzőt is figyelembe venni, Mráz Ágoston Sámuel mindig szolgaian felmondja a kormánypropagandát minden TV műsorban, ahova meghívják szerepelni. Cserébe a Nézőpont Intézet, melyet vezet, vaskos állami megrendeléseket kap.
Úgy látszik, a Fidesz érzi, hogy még ha meg is nyeri a következő évi választást, nem fogja tudni megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget, koalíció kötésre lesz szüksége. „A papíron létező centrális erőtér valójában inog, mivel a két ellenzéki oldal összefogásával a háromosztatú politika újra kétszereplős lehet.” – írja a cikkben. Itt jön a képbe a Simicska általvezetett Jobbik. Mégis csak Orbán polgári köreiből jött Vona Gábor, a kollégiumi szobatársról meg ne is beszéljünk. Talán már így érthetőek azok a pletykák, amik arról szólnak, hogy az egész G-nap egy színjáték, és csak arról szól, hogy Orbán Simicska segítségével megteremti magának azt, ami az SZDSZ volt egykoron a szocialistáknak.
Persze a felkérés finoman, kódolva van a cikkben, hiszen egy átlag szavazó, a saját tisztességes gondolkodásával ezt a logikát nem érti. Neki finoman kell adagolni, miért is jó ez a szélső-jobbos és még szélsőbb-jobbos közös kormányzás. „Jobbik ugyanis feltételezhetően sokkal inkább a Fidesszel vagy a Fidesz egy részével törekedne a kormányalakításra. A kiszámíthatatlan, kesze-kusza és felkészületlen baloldali körök helyett Vona Gábor a jól szervezett és a kormányzásban rengeteg tapasztalattal bíró Fideszt környékezné meg.”
Bár nem törne össze a szívünk, ha a Jobbik eltűnne az ideológiájával együtt a politikai palettáról, azért felhívnánka figyelmüket az FKGP és MDF sorsára. Rájuk sem várna más.
