Miközben itthon a tél beköszöntével lakások ezreiben nincs fűtés, miközben emberek tízezrei közmunkát kénytelenek végezni, a magyar kormány nagylelkűen épít egy buszgyárat Iránban, a magyar adófizetők pénzén. Igen, nem tévednek, nem itthon teremtenek munkahelyeket, hanem Iránban.
Szíjjártó Péter februárban még arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy megállapodás született arról is, hogy az Ikarus Global Zrt. több száz autóbuszt szállíthat Teheránba, amit a magyar Eximbank finanszíroz. Többek között az Eximbanknál létrehoztak egy 85 millió eurós hitelkeretet, amellyel magyar és iráni vállalatok együttműködését kívánják finanszírozni.
Varga Mihály az MTI-nek a következőt nyilatkozta december 4-én: „hamarosan végleges szerződés születhet Ikarus buszok szállításáról, emellett a Magyarországon már bevált elektromos buszok szállításáról szóló szándéknyilatkozatot is aláírtak.” Tehát szállításról szól a szerződés, ami számomra azt jelenti, hogy itthon gyártják, és oda szállítják.
Azonban már december 7-én cáfolnunk kellett cikkünkben ezt az elképzelést, pontosan az Ikarus tulajdonos Széles Gábor nyilatkozata alapján. Egyszóval, ment a ködösítés, hogy 1000 buszt adnak el Iránnak, majd finomították a dolgot, hogy a magyar fél a szakértelmet adja. Azt a szakértelmet, ami 2003 óta képtelen volt egyetlen egy buszt is legyártani. Se mérnök garnitúra, se gyártó kapacitás, se pénz nincs hozzá.
Azonban ma megérkezett a végső döfés, a magyar adófizetők pénzéből, az Eximbankon keresztül Iránnak adandó 162 millió eurós (50,1 milliárd forintos) hitelből gyártanának 1000 darab Ikarus buszt iráni cégek. Irániak, Iránban, Irániaknak – magyarok pénzéből.
Nem számít, hogy ebből itthon is lehetett volna gyárat építeni, és magyar embereknek adni munkát, csak az számít, hogy Széles Gábornak úgy tudják kitömni a zsebét, hogy ahhoz egyetlen egy csavarhoz ne kelljen nyúlni, egyetlenegy villáskulcsot ne kelljen vennie.
