Az Unióban egyre nagyobb teret nyernek a megújuló energiaforrások. Több oka is van ennek, a két legfontosabb a környezetvédelem és az olcsóság, nem is beszélve arról, hogy jóval kevesebb veszélyt hordoznak, mint az atomenergia. A magyar kormány még augusztusban határozott arról, hogy Felsőzsolcán naperőművet fog építeni, a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből, 3 milliárd 144 millió forintért.
Azonban hétfőn egy gyors huszárvágással a kormány a helyszínt áttette Paks város délnyugati részére. Libbenjünk gyorsan tova az olyan kötözködő kérdésekről, hogy miként is volt előkészítve a kormánydöntés, milyen hatástanulmányok és tervek alapján gondolták Felsőzsolcát ideális helyszínnek, és miért változtatták meg teljesen váratlanul a helyszínt.
Még azon is könnyedén át tudnék siklani, hogy az eddig a zöldenergia-beruházások elé adminisztratív akadályokat állító kormány hirtelen hisz a napenergiában, sőt, még azt is felfedezte, hogy erre EU-s források is rendelkezésre állnak. Sokáig tartott a felismerés, de alapvetően örülök az új kormánystratégiának. Ha viszont elkezdjük összehasonlítani a számokat, akkor viszont ez a megértő hozzá állásom hamar elpárolog.
| PAKS II. | Naperőmű | |
| Bekerülési ár: | 4 000 milliárd | 3 milliárd 144 millió |
| Termelt áram évente: | 20 Milliárd kWh | 20 748 000 kWh |
| 1 kWh termelési ára: | 200 Ft | 150 Ft |
Szépen lefordítva, a magyar adófizetők pénzéből 33%-al drágábban termelünk áramot, mint ahogy azt tehetnénk az EU pénzéből. Arról nem is szólva, hogy az üzemeltetés egy naperőműnél jóval olcsóbb, a biztonsági kockázatokról nem is beszélve. Paks II. megépítését az a Roszatom fogja végezni, aki nem régen tagadta, hogy tőle származna a ruténium 106-os radioaktív izotóp megengedett értékének ezerszeresét elérő nukleáris felhő, melyet Európában is érzékelni lehetett.
Sebaj, ha megveszi a Roszatom Orbánnak az RTL Klubot, akkor nem számít se a pénzünk, se az életünk. Ha más nem is, ez már hazaárulás.
