Hova tűntek a tisztességes polgári politikusok? – Lesújtó helyzetkép

Kérem, ne haragudjanak meg rám, hogy személyes dologgal kezdem mondandómat. Öregszem. Nem csak azon mérhető ez, hogy ma már egy kiadós futás után egy hétig csak pihenni szeretnék, de a gondolkodásom is érzem a változást. Jobban megrágom a szavakat, mielőtt gondolataim testet öltenek bennük, és sokkal inkább érdekel mások véleményének gyökere, forrása.

Gondolhatják, mindez az én problémám, ne terheljem vele az olvasóközönséget. Azonban mindennek a számlájára írom, hogy elkezdtek hiányozni emberek, és ha nagy néha fel is tűnnek valamelyik műsorban, ott ragadok a csatornán, és meghallgatom őket,néha bólogatok, néha meg rázom a fejem. A rendszerváltás után az MDF vezette kormányt rettentő molyirtó szagúnak éreztem. Áradt belőle valami áporodott, múltba forduló hangulat, revans vággyal keverve. Semmi szimpatikusat nem találtam benne. 1998-ban az első Orbán-kormánnyal szemben is voltak ilyen érzéseim, de leginkább az agresszív, nyomulós stílusuk taszított, amely összehasonlíthatatlanul szerényebb volt, a mai Fideszénél. Akkoriban, a Polgári Magyarország eszményével vezették az országot, melyről kiderült, hogy Orbánnak és csapatának csak politikai termék volt, nem több egy mosópor márkánál.

De volt ott, abban a kormányban valaki, aki esetleg komolyan gondolta a polgári értékeket? Ha felsorolok önöknek néhány nevet, megértik, mire is gondoltam felvezetőmben. Jeszenszky Géza, Mellár Tamás, Chikán Attila, Járai Zsigmond, Stumpf István, Hámori József mind tagjai voltak ennek a kormánynak, és ha nem is értek egyet minden mondatukkal, tudom, hogy gondolataik mögött a jobbítási szándék, a haza sorsának alakítása van, saját hitük szerint. Ezt a szándékukat nem tudom elvitatni tőlük.

Sorolhatok még neveket. Hol van Pokorni Zoltán, Tölgyessy Péter, Fellegi Tamás, Sólyom László? Navracsics Tiborról tudom hol van, épp az őt Brüsszelbe delegáló Fidesz fekete listáján. A Fidesz vezette jobboldal elveszített minden alapértéket, kiüresedett, ami nem most, hanem a liberális alapértékek feladásakor kezdődött. Az egyetlen vezérelv a hatalom megragadása és megtartása lett, önmagáért a hatalomért. A tragédia ebben az, hogy ez a másik oldalon is megszüli a párját, és ha mindkét oldal gondolkodói elhallgatnak, akkor tényleg menthetetlen lesz ez az ország.

Ma már sajnálom, hogy meghalt a Polgári Magyarország eszménye. Ha még élne, hozzátenném néha radikális, néha konzervatív néha pedig liberális gondolataimat. Várnám, hogy tisztességes, gondolkodó jobb- és baloldaliak vitákban kiérlelt kompromisszumokban és konszenzusokban teremtsük meg az országot, ahol mindnyájunknak jó élni.

 

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!