Történt már önökkel olyan, hogy bevásárláskor, a pénztárnál döntötték el, hogy valamit mégsem kérnek a kosárba válogatott cikkekből? Bevallom, velem már igen. Annak rendje és módja szerint ilyenkor kevesebbet fizettem, gondolom, így logikus és normális ez minden esetben.
Bár a Magyar Közlönyről azt hinnénk, hogy hosszú és unalmas olvasmány, meg kell hogy mondjam, tévednek. Hosszúnak hosszú, és folyamatosan jön a frissítés, de nem unalmas, fordulatokkal teli története rajzolódik ki belőle hazánknak. Mellesleg, sok tapasztalatot is szerezhet belőle az ember, ha nyitott szemmel és szívvel olvas. Például a felvezetőben említett eset kapcsán is rá kellett jönnöm, hogy hipotézisem állami megrendelés esetén nem érvényes.
Lapozgatásom közben kultúra szerető emberként megakadt a szemem az Operaház felújításáról írtakon. A közzétett 1779/2017. (XI. 7.) kormányhatározatból kiderül, hogy kevesebbet, lassabban fognak elkészíteni jóval többért. A határozat szerint 4,2 milliárd forint többletfinanszírozási igény merült fel, miközben kimondja, hogy a beruházás „csökkent műszaki tartalommal kerüljön megvalósításra, amelynek során a beruházás létrehozásához a belső és külső kertek, a konyhatechnológia, a „B” stúdió kialakítása a kapcsolódó műszaki beavatkozásokkal együttesen, és a „C” épület befejező munkáinak elvégzése nem szükséges”. Mind e mellett, még az átadási határidőt is kitolták 2018. május 24-ről 2019. január 1-re.
Nem tudom, hogy egy közbeszerzés elbírálása után, az minek számít, hogy a bekért árajánlatra még rá lehet kérni minden további nélkül, és közben a megvalósításból ki lehet húzni műszaki tartalmat. Gondolom, valakinek csak megéri ez így, ha nekünk, adófizetőknek nem is.
