Hihetetlen szoborállítási láz söpört végig Németh Szilárdon Csepelen. Egymás után avatják a szobrokat. Mondhatnánk, hogy szépül a kerület, de nem, csupán a kontraszt nő.
Meglehet, többet érne, ha az önkormányzat ezt a pénzt a Jahn Ferenc kórház állapotainak javítására költené, vagy esetleg ahelyett, hogy bronzszobrot állít a szebb napokat látott Béke téri stadion felújítását engedné meg, ahelyett, hogy Czibor Zoltánnak és Tóth II. Józsefnek állít szobrot a stadionnal szemben. Gyanítom, a két kiváló sportember is inkább annak örülne, ha szeretett klubjuk kapna némi önkormányzati támogatást, és méltó körülmények között játszhatna a Csepel FC.
Emellett a kerület országzászló-túltermelésben is szenved, épülnek a kőkeresztek is, Jerzy Popiełuszko vértanúpap is kapott már emlékművet, de még Regős Bendegúz is.
Közben megvonják a támogatást a művelődési központként működő Csepeli Munkásotthontól, mindent megtesznek, hogy kivégezzék a csepeli focit, a kertvárosban a csepeliek még mindig kénytelenek földutakon és murván közlekedni.
Pedig nem a szobrok fognak tavasszal szavazni.
