Sokak számára az ősz beköszöntével együtt jár a gyomorgörcs is. Iskolánként eltérő, de mindenképp növekvő tendenciát mutat a különféle pénzügyi és természetbeni hozzájárulások követelése. Legyen szó krétáról, toalettpapírról, teremdíszítésről, rendezvényekről, alapítványi pénzekről, a végén mindig a szülő fizet, sokszor nem is keveset. A Magyar Szülők Országos Egyesülete szerint ezeket a pénzeket egyáltalán nem szabadna a családoktól beszedni.
Általános magyar „szokás”’, hogy a szeptemberi első szülői értekezleten különböző pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokat kérnek és szavaztatnak meg a szülőkkel a pedagógusok. Melyik szülő mer ellene szavazni a jogtalan követeléseknek, az osztályfőnök és a többi szülő jelenlétében? – veti fel a kérdést az MSZOE.
A szeptemberi első szülői értekezleten beszedett pénzek messze meghaladják az iskolakezdés előtt a szülőkkel szintén jogtalanul megvásároltatott tanszerek és felszerelések költségeit.
Az egyesület szerint első szülői értekezletre vastag pénztárcával kell érkezni a szülőknek:
- Szedik az osztálypénzt, kérik a befizetéseket a pedagógusok által alapított óvodai, iskolai alapítványokba.
- Szervezik a szülőket az iskolai eszközök karbantartására, takarításra, iskolabálok és más rendezvények szervezésére, sütemény üdítőital biztosítása. Ráadásul a szülőknek és a tanulóknak is meg kell venni a belépőjegyet.
- Az osztályterem „csinosítása”, virágok, függöny stb. megvétele is a szülők feladata.
- Elkezdődik a gyűjtés és befizetés már az óvodai, általános iskolai ballagásokra, a tablófényképre.
- Már a 9. évfolyamtól gyűjtenek érettségi előtt álló tanulók szüleitől (akár havi 10 ezer forintot is), a ballagási ruhára, az érettségi bankettre, a fényképes tablóra.
- Megkezdődik különórák, előkészítő tanfolyamok díjának befizetése. Újabban az iskolai sportkörért is fizetni kell.
- Kötelező a dologi kiadásokhoz való szülői hozzájárulás: kréta, másolópapír, takarító eszközök, WC-papír költségeinek összeadása (ÁNTSZ ügy). stb. Sok helyen pénzt kérnek az „ellenőrző könyvért” is.
- Az első szülői értekezleten történik tanítási időben szervezett – ingyenes – tanulmányi kirándulás, erdei iskola, színház és múzeumlátogatás költségeinek megszavazása.
Össze sem lehet számolni pontosan, hogy mennyi pénzt kell fordítani mindezekre. A tehetősebb családoknál nem okoz problémát a több tízezres tételek kifizetése, azonban a szegényebbek ezt megsínylik, hiszen az első mindig a gyermek. Még ha nem is futja rá, befizetik a húzós összegeket.
A szülők egyesülete szerint a „pénzbeszedő mozgalom” alkotmánysértő tevékenység
A Magyar Szülők Országos Egyesülete az Alaptörvényre hivatkozva ítéli el a különféle pénzbeszedéseket. A cikkünk címe tehát, ha elkezdjük tartani magunkat a magyar joghoz, helytálló, hiszen soha többé nem kell kifizetnünk ezeket a pénzeket. Nézzük, hogy miért:
Alaptörvény XI. cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásávalbiztosítja
„Az ingyenes köznevelés azt jelenti, hogy az óvodában, iskolában – az ebédpénzen kívül – semmilyen indokkal nem lehet pénzt követelni a szülőktől.
A köznevelés megújulásának egyik alaptétele az óvodai, iskolai pénzkövetelések tiltása!
A pedagógusok nem kérhetnek, nem fogadhatnak el és nem kezelhetnek pénzt a köznevelési intézményben. (Pedagógus Etikai Kódex)” – írja az egyesület.
Ha a kormány megfelelő mértékben támogatná a közoktatást, nem lenne kérdés, hogy az állam vállalja át a szülők terheit. Amíg azonban ezeket a pénzeket egészen másra költik, a pénzbeszedő mozgalom csak tovább terjeszkedik, és a szülők járnak pórul.
