A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke sajtótájékoztatón tárta fel a határkerítés körüli titkokat

MTI Fotó: Rosta Tibor

A röszkei tranzitzónánál jártak a zoom.hu újságírói a magyar-szerb zöldhatár kétéves évfordulóján, ahol megtalálták a Szerbiába vezető kiskaput. A 175 kilométer hosszan húzódó határkerítés magyar oldalán kevés látszik abból, hogy két évvel ezelőtt ott csaptak össze a rendőrök több száz feltorlódott menekülttel, abból sem látszik sok, hogy menedékkérők most is vannak. A helyszínen egyetlen dolog az ami jól látszik, hogy a tranzitzónába szigorúan tilos a belépés. A kerítés tövébe csak azok merészkednek, akik a beléptető kapunk hamarosan átléphetnek, ezek a beléptetőkapuk úgy néznek ki, mint amivel a stadionokban találkozhatunk bármelyik napon, ha oda ellátogatunk, az a különbség, hogy a meccsek környékén viszonylag ritkán sátoroznak menekültek és nem láthatjuk a meccsek előtt az arra sétáló ENSZ munkatársait sem.

A 400 fő befogadására alkalmas tranzitzónában jelenleg 215-en laknak, férfiak, nők, gyerekek vegyesen. “Mégis, érkezésünkkor a kék konténerek között a szolgálatot teljesítő rendőrökön kívül senki nem mozog, a viszonylag jó idő ellenére sem. A távolban ugyan egy pillanatra meglátunk néhány hintázó kisgyereket, a látványt néhány másodperccel később már egy több méter magas lemezfal takarja el. Belépni hiába akarnánk, újságíróknak ez továbbra is szigorúan tilos, úgyhogy azt is csak a kapu előtt várhatjuk, amíg az országgyűlés nemzetbizottsági bizottságának elnöke bemegy körülnézni az őt fogadó rendőrökkel.” – írja a zoom.hu.

Molnár Zsolt is meglátogatta a határzónát, ahol sajtótájékoztatót is tartott

Röszkén naponta 5-6 embert engedne a területre, ugyanennyit Tompán. Aki már közel áll a listán a bebocsátáshoz, sátrakban táborozik a kerítés mellett, majd belép egy forgóajtón, hogy ott átessen a kötelező vizsgálatokon, beadja a dokumentumokat és vár, sokszor hónapokig, hiszen egy törvénymódosítás miatt a menedékkérők nem hagyhatják el a tábort az eljárás végéig. A bevándorlási hivatal átlagosan 60 nap alatt elbírálja a kérelmet és körülbelül ugyanennyi időt igényel az is, hogy a bíróság jóváhagyja a határozatot. Abban az esetben, hogy ha valaki az átlagosan 120 napos várakozás alatt meggondolja magát, akkor van lehetősége arra, hogy elmenjen, de csak Szerbia irányában tud kilépni a zónából.

A terület nyolc szektorra van felosztva és a területen mindenki csak a saját szektorában járkálhat szabadon. Abban az esetben, ha például orvosi vizsgálatra kell mennie, fegyveres kísérettel teheti meg. Ezért éles bírálatot kapott Magyarország és a tranzitzona is az ENSZ menekültügyi főbiztosától, Filippo Grandi azt mondta, hogy az Orbán-kormány által tranzitzonának nevezett létesítmények valójában zárt táborok, ahol kis területre zárva tartanak sok embert, akik nem hagyhatják el a területet. Hozzátette, hogy gyerekeknek soha nem szabadna rácsok mögött őrizetben lenniük.

Sokkal inkább a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodásnak köszönhető a menekültek számának csökkenése, nem feltétlenül a kerítésnek. Molnár Zsolt úgy nyilatkozott a zoom.hu-nak, kétségtelen, hogy a kerítés lassította és elterelte a menekülteket az útvonalról. Azt azonban kétségesnek tartja, hogy ha százezrek indulnak el a magyar határ felé, egy ilyen akadály meg tudná-e őket állítani.

„Jól képzett határvédelemre van szükség. Az ország különböző részeiről idevezényelt egységek közül ezzel nem mindenki rendelkezik, még akkor is, ha a lehető legjobban végzik a munkájukat”

– nyilatkozta Molnár Zsolt, aki úgy gondolja, hogy egy újabb nemzeti konzultáció helyett a kormánynak inkább a határvédelemben résztvevő katonák és a rendőrök ellátásán kellene javítania. A politikus azt mondta egyetlen országtól nem lehet elvárni azt, hogy egyedül ellássa a schengeni külső határ védelmét, ezért uniós összefogást sürgetett.

Hozzátette, hogy nincsen olyan nemzetállam, amelyik maga meg tudnál oldani a helyzetet és ez Magyarország lehetőségeit és teherbírását is meghaladja. A magyar kormány eddig 270 milliárd forintot költött a 175 km hosszú kerítés építésére és a határ eddigi védelmére, a beruházások nagy részéhez nem írtak ki közbeszerzési eljárást, tehát követhetetlen, hogy mit és mire költöttek. 

Egy dolog van amiben a kormány és az ellenzék egyetért: a műszaki határzárat nem szabad lebontani, addig semmiképpen, amíg a biztonsági helyzet nem változik, erre egyelőre kevés esély van.


Ossza meg ezt a cikket és kövessen minket facebookon, nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük!
A PestiBulvár csapata

Hozzászólás