Rétvári hazugsága végleg elfordíthatja a valódi keresztényeket a Fidesztől

Kép forrása: Wikipedia

Rétvári Bence interjút adott a kormány propagandalapjának, a Magyar Időknek. Az interjú, a laptól nem szokatlan módon nem más, mint a kormánypárti interjúalany oldalakon át tartó nyalása. Ilyenkor hajlamosak néha őszintén beszélni még a Fidesz-Kdnp-s politikusok is.

Rétvárinak azonban ezúttal is sikerült saját farkába harapni. A következőt volt képes mondani: “A katolikus egyház katekizmusa is beszél a migrációról, és leszögezi, hogy aki a szülőföldjén nem tud biztonságban élni, azon segíteni kell, de ugyanakkor fontos, hogy ez nem a gazdasági bevándorlókról szól, hanem a valódi menekültekről. Ebből is látszik, hogy amit a kormány két éve kitett az óriásplakátokra, és amiért annyi támadást kapott, azok szinte szó szerint a katolikus egyház katekizmusának 2241. pontjában is szereplő tételek.”

Az igazi keresztények azonban tudják, hogy mi szerepel valójában a katekizmus 2241. pontjában. Azok kedvéért, akik mégsem ismerik szó szerint a “törvényt”, segítünk.

“A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi.”

Na kérem szépen! Ez itt a helyzet. A katekizmus konkrétan a gazdasági bevándorlók befogadását is kötelezővé teszi a keresztényeknek, ha a saját országukban nincs lehetőség a megélhetésre. A valódi gazdasági bevándorlást kizárólag a kormány segítette eddig. Nem tudjuk nem gazdasági bevándorlóként értelmezni azokat, akik vettek a letelepedési kötvényből. Rájuk valóban nem vonatkozik az egyházi intelem. Az nem kötelező.

A Katekizmus következő pontja választ is ad nekünk, mit kell tennünk az ilyen alávaló, a vallás mögé bújó, közben annak ellenére cselekvő emberekkel.

Íme az egyház törvénye:

2242. Amikor a polgárokat egy olyan közhatalom nyomja el, amely túllépi hatáskörét, ne tagadják meg azokat a dolgokat, amiket a közjó tárgyilagosan nézve megkíván; de szabadon védhetik saját jogaikat és polgártársaik jogait az ilyen hatalom visszaéléseivel szemben, mindenesetre tiszteletben tartva azokat a határokat, amelyeket a természetes törvény és az evangéliumi törvény szab meg.

Szavazni még lehet. Kíváncsiak vagyunk lép-e valamit erre a goromba csúsztatásra bármely egyházi vezető. Vajon eddig miért nem hallatta a hangját senki ebben az ügyben? Miért hallgat a Bíboros és miért nem prédikálnak a testvéri szeretetről a templomokban akkor, amikor ez a téma határozza meg a Magyar közbeszédet? A választ Önökre bízzuk.

 

 


Ossza meg ezt a cikket és kövessen minket facebookon, nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük!
A PestiBulvár csapata

Hozzászólás