A kormány úgy költi az európai unió pénzt, mintha nem lenne holnap! A költségvetés helyzetét, a költségvetési hiány alakulását az Európai Uniótól kapott pénzek alapvetően befolyásolják. A Brüsszel és Budapest közötti politikai csata része, hogy milyen ütemben tud forrásokat lehívni a mindenkori magyar kormány. A Policy Agegenda azt vizsgálta, hogy változott 2004-től az EU források mértéke és mennyire látszik a választások előtti túlzott költekezés.
Az EU-tól kapott egyik forrás a költségvetésen keresztül érkezik Magyarországra ezeket a kormány osztja szét a pályázók és a kiemelt projektek között. A támogatások kifizetése a költségvetésből történik, ahová az Európai Bizottság utalja a korábban kialkudott források „ellentételezését”.
2004-től 2017 júliusáig az Európai Uniós fejlesztési forrásokra kb. 10 000 milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe. Éves átlagban 750 milliárd forintot jelent.
„A különböző kormányzati időszakok adatainak változását nézve, az látszik, hogy az állam 2010-ig mindössze 39%-kal többet költött, mint amit az Európai Uniótól kapott, addig ez a szám az Orbán-kormány alatt 77%-ra ment fel. Így tehát minden 100 forintot, amit az Európai Unió a megállapodás alapján küldött, azt az Orbán-kormány 77 forinttal egészítette ki. Ez elsőre akár jónak is tűnhet, hiszen úgy látszik, mintha felpörgetné a fejlesztési rendszert az állam. A probléma azonban valójában az, hogy ez a rendszer forrásokat szív el más területek elől, miközben még időben sem hozza előre a fejlesztéseket.
Azzal ugyanis, hogy a kormány bőkezűen előlegeket fizet ki a támogatottaknak, azok valóban előbb jutnak pénzhez, és nem kell meghitelezniük azt a beruházást, amelyet megnyertek. Ugyanakkor a beruházást nem hajtják végre előbb, hiszen az a támogatási megállapodástól függ.
Az egésznek a terhét végül is nem kis mértékben az adófizetők állják, és tulajdonképpen az oktatás, egészségügy elől szívják el ezt a forrás.”
Orbán már évekkel ezelőtt megmondta, hogy hogyan vélekedik az Unió pénzéről
Itt már csak az a nagy kérdés, amit Orbán Viktor megszólalásaiban gyakran tetten érhető, hogy a többes szám alatt az országot vagy a pártot kell érteni? Valószínűleg a pártot, azon belül is CSAK a haveri körÖKET.
Azt is érdemes megnézni, hogy mennyi az az összeg, amivel az adófizetőknek egy évben ki kell egészíteniük a brüsszeli eurókat. Jól látszik a különbség a kormányzati időszakok között. 2010-ig éves átlagban 151 milliárd forintot kellett hozzátenni az Európai Bizottságtól érkező pénzekhez, 2011-2017 között ez 800 milliárd forintra emelkedett.
A rendszer dinamikája kifejezetten rossz! Az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban és 2015-ben mindegy 1500 milliárd forint körüli többletigény jelentkezett.
Úgy tesz a magyar kormány, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba.
Akár még azon az áron is teszi mindezt, hogy ennek ellentételezéséhez, az uniótól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszertől.
Összefoglalva: ha nem ilyen ütemű lenne a pénzek költése, és a pénzek költése jobban igazodna az Európai Unióval kötött pénzügyi tervhez, akkor több száz milliárd forint elkölthető forrás keletkezne évente a költségvetésben.
A Krétakör által meghirdetett IGAZI NEMZETI KONZULTÁCIÓN Alföldi Róbert saját kézzel írta fel kérdését egy papírra és készített szelfit magáról a kérdésével: „Konzultáljunk a milliárdos EU-támogatások hatékony felhasználásáról!”
Köszönjük!
Korábban mi is megírtuk 12 000 000 000 000 forint fejlesztési forrást használhat fel a jelenlegi európai uniós finanszírozási ciklusban, 2020-ig Magyarország, ez azt jelenti, hogy 712 000 forint jut minden egyes magyar állampolgárra. Ezt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mondta az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén.
