Orbán egykori mondata most súlyosan visszaütött rá – te is megjárod, méghozzá anyagilag

(MTI/AP/Virginia Mayo)

Ma már álhírként, úgynevezett hoaxként tartják számon, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010 előtt azt mondta volna, hogy annak a miniszterelnöknek, akinek hivatali ideje alatt az euró árfolyama háromszáz forint fölé emelkedik, le kell mondania. Amikor később, már Orbán hivatali idejében az euró elérte ezt a lélektani határt, akkor kezdett el vírusszerűen terjedni ez az álhír. Nem zörög a haraszt… Lehet, hogy személyesen Orbán nem mondott ilyet, mindenképpen a témába vág, hogy, a fidesz.hu oldalon, a mai napig megtalálható az alábbi bejegyzés:

A KORMÁNY A FELELŐS A 300 FORINTOS EURÓÉRT (2009.02.03)

A kormány képtelen kezelni az egyre súlyosbodó válságot. Ezt láthatjuk a 300 forintos euróban és a 22 ezer munkahely megszűnésében is – hangzott el Navracsics Tibor sajtótájékoztatóján.

Ma délre a forint elérte a 300-as euró-átváltási árfolyamot. Senki sem tagadhatja, hogy ez egy lélektani határ. Egyrészt azért, mert a devizahitelesek nehézségeit tovább fokozza, másrészt azért, mert ez az egyetlen szám jól jelzi a kormányzati politika kudarcát – mondta a Navracsics Tibor sajtótájékoztatóján. Az elmúlt két nap abból állt, hogy Gyurcsány Ferenc a bankárokkal és gazdasági szereplőkkel találkozott, miközben a forint árfolyama folyamatosan zuhant – emelte ki a politikus.

A magyar valuta gyengülésének újabb lendületet a rendkívüli parlamenti ülés adott. Ez azért történhetett, mert a piac még egyszer, reméljük utoljára, bizalmat szavazott a miniszterelnöknek. A bankok megvárták, mit mond Gyurcsány Ferenc, milyen kiutat ajánl a válságból, ám semmi olyat nem tudott ígérni, ami megnyugtatta volna a gazdasági szereplőket. A kormányfő méltatlan volt a piac bizalmára. Ennek következtében a forint még aznap délután esni kezdett – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: a kormány nem tudja kezelni a válságot. Ezt láthatjuk a forint mélyrepülésében és a munkahelyek megszűnésében is.

Ha előveszünk egy olyan grafikont, amelyik az euró-forint árfolyamot több éves időszakban ábrázolja, mondjuk 2000-től napjainkig, akkor azt látjuk rajta, hogy azóta folyamatosan növekedett az euró árfolyama. A Fidesz kormány által folyamatosan ‘az előző 8 évezet’ időszakban, többé kevésbé 250 forint körüli, a 2010 utáni időszakban, többé kevésbé 300 forint körüli összegre állt be napjainkra az euró.

2010. áprilisi általános országgyűlési választásokon a Fidesz kétharmados többséget szerzett, alig egy hónappal a választási győzelem után, azt olvashattuk az újságokban, hogy a Fidesz ügyvezető alelnöke (Kósa Lajos) egy konferencián azt mondta: „kicsin múlik, hogy nincs államcsőd, s hazánk könnyen Görögország sorsára juthat.” Pár órával a kijelentései után szavairól már angolul tudósított több internetes szaklap.

A forint lejtőre került a devizapiacon.

(2010. június)

Az árfolyamesést minden bizonnyal a Fidesz ügyvezető alelnökének szavai váltották ki piaci vélemények szerint, aki újságírói kérdésre, annyit mondott, hogy csak Debrecennel kapcsolatos kérdésekre válaszol.

Az ING devizakereskedője Csajbók Norbert az Origo-nak azt nyilatkozta: „hiba volt Görögországot említeni, a nemzetközi piacon ugyanis mostanság ez a szitokszó, a görögök említése azt az üzenetet hordozza, hogy nagy baj van az államháztartással.”

„Nemzetközi internetes szaklapokban a magyar nyelvű hír megjelenése után néhány órával megjelentek angol nyelvű összefoglalók, elemzések. A New York-i The Street nevű üzleti szaklap „Ki a következő Görögország? Hát Magyarország!” címmel jelentetett meg cikket. Ebben arról írnak, hogy elképzelhető, Kósa beszédében túlzott, az viszont tény, hogy a magyar gazdaság alapjai rendkívül gyengék. A szaklap azt jósolja, hogy a forint rosszul fog teljesíteni a következő időszakban. A tekintélyes Bloomberg gazdasági hírügynökség kezében lévő Businessweek híre már a forint árfolyamának hirtelen esését magyarázza Kósa kijelentéseivel. A lap a UBS bank londoni piaci szakértőjét, Manik Naraint idézi, aki szerint a görög példa emlegetése egyértelműen „megrémisztette” a piacokat.”

Az index.hu-n olvashatunk arról, hogy Orbán Viktor akkori szóvivője Szíjjártó Péter pár nappal később egy sajtótájékoztatón azt mondta, nem túlzás államcsődről beszélni, ez „elég volt a befektetőknek, hogy meneküljenek a forinttól, ami éves mélypontra került. Az OTP is zuhan, kereskedését fél kettő körül tíz százalékos zuhanás miatt felfüggesztették. Úgy tűnik, mintha Magyarország azzal próbálkozna, hogy a befektetők fókuszába helyezze magát, mint a következő államcsőd előtt álló ország.”

A 24.hu cikkében, 2015-ben arról ír, hogy kinek lehet jó a forintgyengülés.

„Többségünknek a forintgyengülés nagyon nem jó, mert a pénzünk vásárlóereje csökken: egy külföldi nyaralás vagy import autó is egyre többe kerül. De még többet kell fizetni a devizahiteleseknek is, legalábbis az első negyedévben – utána már „csak” forintban áll fent a tartozásuk, ami persze idővel szintén nőhet is az alapkamat növekedésével együtt.

Az olcsó forint ugyanakkor az államnak jön jól: növeli az export hasznát, csökkenti az importot, ezzel külkereskedelmi többlet alakul ki. A gyenge forint felértékeli a jegybanki devizatartalékot, és az exportorientált vállalatoknak is jó, mert több lesz a hasznuk.

Azoknak a keveseknek, akik euróban vagy dollárban kapják a fizetésüket, szintén jól jön a forintgyengülés.

És természetesen felértékelődnek bizonyos dollárban, euróban tartott devizapozíciók is.

Mindenki másnak azonban egyértelműen rossz a 320 forint feletti euró.”

 

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!