Orbánék havonta két titkos döntést hoznak – szerintük ez az ország érdeke – megmutatjuk, mik ezek

Kép forrása: Wikimedia

Gázüzlet és atombiznisz – amit nem ismerhetünk meg

Évtizedek múlva tudhatjuk csak meg mit rejtenek az akták, a jelenlegi kormány első három évében megszületett úgynevezett 3000-es rendeletekből már 77 titkos kormányhatározatot hozott a kormány. – tudhatjuk meg a Vasárnapi Hírek cikkéből.

Az a kabinet amelyik a Soros György által támogatott civil szervezetek – amúgy már meglévő átláthatóságot – erőteljesen követeli, egyre inkább rejti el döntéseit és működését az állampolgárok elől. Többet, mint az előző ciklusban.

„az Orbán-kabinet többet titkosít, mint az általa sokat szidott baloldali kormányok 2006 és 2010 között.

Igaz, a rendszerváltást követő 15 év kormányaihoz képest tevékenysége még mindig szinte nyitott könyv.”

A titkos szabályozások

A hármassal kezdődő – ezért csak háromezresnek nevezett – kormányhatározatokból több ezer született, ezek titkos rendeletek, amelyek a mindennapi életünket szabályozzák a nemzetbiztonságtól a gazdaságon át több különböző területen, anélkül, hogy tudnánk róla. A szigorúan titkos határozatoknak sem a részletei sem a témája nem tudható, csak a darabszámuk ismerhetőek meg. A legfőbb jellemzője az ilyen minősített kormányhatározatoknak, hogy semmilyen módon nem nyilvánosak, amíg a titkosításuk le nem jár, az állampolgárok egyáltalán nem ismerhetik meg a tartalmukat.

„Ezek a dokumentumok általában azért titkosak, mert a határozatokban hadititkok, nemzetbiztonsági jellegű információk vagy olyan döntések vannak, amelyeknek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné Magyarország érdekeit – legalábbis a döntéseket meghozó mindenkori kormányok megítélése szerint. A hármassal kezdődő négyjegyű azonosítót viselő rendelkezések titkosságuk miatt az ezres sorszámmal kezdődő, nyilvános kormányhatározatokat közlő Magyar Közlönyben nem jelennek meg. (Korábban, 2008-as megszűnéséig a Határozatok Tárában megjelentek kétezres sorszámú – jellemzően a kormány tagjai számára feladatokat kijelölő – kormányhatározatok, de háromezresek ott sem, a Határozatok Tára pedig azóta eltűnt, így már a kétezresek sem tűnnek fel sehol.)”

A titkok az ország érdekében születnek

Havonta átlagosan kettő titkos döntés születik az Orbán-kabinetben, azt mondják, hogy ez az ország érdeke.

„A harmadik Orbán-kormány 2014. júniusi megalakulása után eltelt másfél évben – 2016 végéig – 36, az azóta eltelt újabb másfél évben – idén június 25-ig – pedig már 41 titkos kormányhatározat született. Ezzel, a havi átlagosan két háromezres határozatot jelentő tempóval a ciklus végére a titkos kormánydöntések száma elérheti a százat, ami csaknem 40 százalékkal több, több, mint a 2010–2014 közötti hasonló döntések száma, és majdnem a duplája a baloldali kormányok 2006–2010 közötti határozatai számának.”

Az „idő előtti” feloldásról

Az évtizedekre titkosított döntéseket a legritkább esetben oldják fel, általában „idő előtti” feloldásokat nem a titkosító kabinat, hanem egy azt követő kormány rendeli el. Az ilyen feloldások azonban nem jelentik azt, hogy a feloldás után a tartalmuk egyből a széles nyílvánosság elé kerülnek. Az első Orbán kormány (1998-2002) 380 ilyen titkos döntéséből eddig csak egy vált nyilvánossá: egy 2001-ben hozott intézkedés.

„Még érdekesebb egy másik, már feloldott titkosítású, a 3008/2004-es számú kormányhatározat. Ez arról szól, ki adhat parancsot terroristák által eltérített polgári repülőgép lelövésére Magyarország légterében. A minősítés 2005-ös feloldása óta is csak annyit tudni: az erre jogosult „Nemzeti Döntéshozó Személy” a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt személy lehet – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyen tűzparancsot a légierő ügyeletes tábornoka adhat ki.”

A rendszerváltás előtt

Léteztek ilyen szigorúan titkos, 3000-es adatok a rendszerváltás előtt is. Ma már tudható, hogy az első magyar űrhajós Farkas Bertalan űrutazását is ilyen titkos határozatokkal készítették elő. „A magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételét” szabályozta az 1976-os 3446-os számú kormányhatározat. „A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a szovjet űrhajók és űrállomások személyzetének állományába magyar állampolgárok felvételt nyerjenek és az 1978–85 közötti időszakban – az illetékes szovjet szervek javaslatának megfelelően – űrutazásokban részt vegyenek” – a titkos kormányhatározat szerint. Az 1986-os és egyik 3000-es határozata a bankreform előzményeiről szólt, ami a kétszintű bankrendszert, tehát a jegybank és a kereskedelmi bankok egymás mellett történő működését tette lehetővé.

Paks 2 beruházás: 30 évig titkos

Az eredetileg tervezett 15 év helyett végül kétszer olyan hosszú ideig, 30 évig titkosította az Országgyűlés kormánypárti többsége 2015-ben a Paks 2 beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok, mint például a műszaki leírások mellett a döntéssel az ellenzéki bírálatok szerint valójában a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosították, ami viszont komoly korrupciós kockázatot jelent. Ehhez kapcsolódik, hogy az Atlatszo.hu nemrég hozta nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos egyik földtani szakértői vizsgálat eredményét, amely szerint nem földrengésmentes a tervezett bővítés telephelye – a kormányzat szerint minden rendben van, a terület pedig alkalmas arra, hogy ott atomerőmű épüljön.

Kémügy: 2101-nél előbb kiderülhet

A Magyar Idők írta meg nemrég, hogy felülvizsgálják a Gyurcsány-kormány két titkosszolgálati vezetője és szakminisztere kémkedési ügyének titkos minősítését. A kémügyet 2009-ben, a Gyurcsány-kormány idején titkosították. Az akkori minősítések alapján 2089-ig, vagyis 80 évre szólt a titkosítás, de ezt a 2010-ben hatályba lépett új törvényi szabályozás miatt 2011-ben átsorolták és csökkentették. Így az onnantól számított 30 évig érvényes a minősítés. A 2041-ben lejáró titkosítás azonban még kétszer – 30-30 évre – meghosszabbítható, akár 2101-ig is. A súlyos, államellenes bűncselekményekkel vádolt Szilvásy György titokminiszter, valamint az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal két volt főigazgatója – Laborc Sándor és Galambos Lajos – pere az ügy hátterének titkosítása miatt zárt ajtók mögött folyik, és másodfokon idén ősszel folytatódik. A vádlottakat a Debreceni Törvényszék 2013-as elsőfokú ítéletében elmarasztalta, de az ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, majd a megismételt elsőfokú eljárásban tavaly valamennyi vádlottat felmentették.

Gripen-parádé: nem mondják el 2044-ig

1518/147/128-77/2014 – mindössze ez a hosszú nyilvántartási szám tudható a Ferencváros új stadionjának 2014. augusztusi avatásán parádézó Gripen vadászgépek gyakorlatozásáról, minden más részlet 30 évig titkos. A Groupama Aréna három évvel ezelőtti avatója nem csak amiatt maradt emlékezetes, mert Orbán Viktor miniszterelnököt kifütyülték, hanem azért is, mert – egy sporteseményen szokatlan módon – a parádé részeként a Magyar Honvédség vadászgépei tettek tiszteletkört a stadion felett. Azt, hogy mennyibe kerülhetett a vélhetően költséges látványelem, a szaktárca azóta is titkolja. Indoklásuk szerint „a Honvédség személyi állományára vonatkozó – a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő – adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak”. Amúgy arra hivatkoztak, hogy mindössze egy rendhagyó helyszínen végrehajtott gyakorlatról volt szó, ami többletköltséggel nem járt. Érdekes persze, hogy előző nap este főpróbát is tartottak a Gripenek a stadion felett, tehát a gyakorlatra is gyakorlatoztak.

Titkos kormányhatározatok száma ciklusonként

1990–1994: 2299
1994–1998: 486
1998–2002: 380
2002–2006: 339
2006–2010: 51
2010–2014: 72
2014-től: 77

„Orbánék jóval többet titkosítanak, mint a baloldali kormányok 2006–2010 között”

„Van olyan döntés, ami már 2020-ban, de olyan is, ami csak 2040- ben ismerhető meg”

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!