A Betyársereg vezetője új szélsőjobboldali mozgalmat hozott létre Vecsésen. A mozgalom a liberalizmussal mint legfőbb ellenségével szeretne leszámolni.
Szerintük a liberalizmus a sátáni sötétséget képviselő eszme, amely Európát tönkre akarja tenni.
A mozgalom tagjai a szélsőjobboldali Betyárseregből érkeztek, 150-200 ember, aki csalódott a jobbikban .
„Az európai embereknél a demográfiai ráta, az olyan, hogy többnyire két szülőre valamennyivel több, mint egy gyerek esik. Míg mondjuk a migrációs krízis kapcsán, akik jönnek Afrikából és az arab térségből, náluk hat-nyolc gyerek is jut egy párra. Vagy legyünk csak Magyarországon. Ma az általános iskolákban minden ötödik gyerek cigánygyerek. Vagyis, hogyha ez a generáció felnő, 15-20 év múlva Magyarország 20 százaléka cigány lakos lesz, mi viszont folyamatosan fogyatkozunk. ez olyan szintű problémát fog okozni országosan – ami már Kelet-Magyarországon is megnyilvánul –, amire már most kell foglalkoznunk, már most erre kell a köz figyelmét fordítanunk” – elevenítette fel az egyik alapító a régi neonáci eszméket.
Történelem korrepetálás újra:
1876-tól kezdődően a Szabadelvű párt egészen 1904-ig kormányon volt. A szabadelvű liberálist jelent. Legismertebb miniszterelnöke Tisza Kálmán.
Tisza Kálmán kormányához köthető Budapest és vele Magyarország történetének egyik leglátványosabb fejlődése.
Az 1879-es szegedi nagy árvíz után Szeged teljes, a korábbinál is szebb újjáépítése.
A budapesti Országház tervpályázatának meghirdetése (1881), a győztes kiválasztása (1883) és az építkezés megkezdése (1885)
A Magyar Állami Operaház megépítése.
Országszerte számos más beruházással, folyamszabályozással (pl. al-Duna), vasútépítéssel együtt.
A liberálisok több tucat törvénnyel biztosították a kapitalista verseny világos és korszerű kereteit, játékszabályait. (Szabályozták a gazdasági társaságok [pl. Rt-k] működését, az értékpapír és váltóforgalmat, a tőzsde működését, a csődeljárást stb.)
Támogatták az infrastruktúra és az ipar fejlesztését.
Kiépítették a polgári jogállam egész intézményrendszerét.
Biztosították a szabadságjogokat.
Törvények sorával igyekeztek jogegyenlőséget biztosítani az ország különböző vallású, társadalmi állású lakói között.
A század végére érzékelni kezdték a szociális feszültségek veszélyeit is. Az 1891-ben meghozott törvény bevezette az ipari és kereskedelmi munkások betegség elleni kötelező biztosítását, mely táppénzt vagy orvosi ellátást tett lehetővé.
Elrendelték a vasárnapi munkaszüneti napot. Ezzel Magyarország sok nyugati országot (pl. Franciaország, Nagy-Britannia) megelőzött.
A LIBERÁLIS KORMÁNYZAT TISZTÁBAN VOLT AZZAL, HOGY A FEJLŐDÉS EGYIK KULCSA A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSE. 1867-BEN AZ ORSZÁG 6 ÉVEN FELÜLI LAKOSAINAK KÉT HARMADA NEM TUDOTT OLVASNI.
Báró Eötvös József (1867-72) majd Trefort Ágoston (1872-1888) vallás- és közoktatásügyi miniszterek számos lépést tettek a helyzet javításáért. Az 1868-ban elfogadott népiskolai törvény kötelezővé tette a 6 és 12 éves kor között az iskolába járást.
Aki nem tanult tovább, az köteles volt heti pár órás ismétlő oktatásra járni 15 éves koráig.
Minden község, melyben legalább 30 tanköteles korú gyerek élt, köteles volt felállítani egy iskolát. Az elemi oktatás anyanyelven folyt, és az igazoltan szegény szülők gyermekeinek nem kellett tandíjat fizetniük.
ENNEK HATÁSÁRA A TANULÓK SZÁMA 1914-IG AZ 1867-ES 275%-ÁRA NŐTT.
