Brüsszel megállítása mindenképp érdeke az Orbán-kormánynak és Mészáros Lőrincnek is, hiszen vele együtt jönnek az ellenőrök is, akik nem a NAV-hoz és nem is más olyan hatósághoz tartoznak, amelyről bizonyos személyek feltételezik – mi semmiképp – hogy esetleg kiszolgálói lennének a rendszernek.
Az Európai Bizottság ellenőrei itt jártak, vizsgálódtak a 420 milliárd forintos víziközműépítési projektnél, a 24.hu információi szerint több, súlyosnak ítélt problémára is bukkantak. Akkora szabálytalanságokat követett el a magyar fél a vélekedés szerint, hogy akár 40 milliárd körüli büntetés is lehet a vizsgálat vége.
Miért is jönnek ide a nem magyar ellenőrök, hogy vegzálják a magyarokat?
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Nem Soros György küldi ide őket, hanem azért érkeznek ide felügyelni a munkálatokat, mert ők adták a pénzt… a nagy, főként uniós pénzekből történő fejlesztések miatt életre hívott magyar szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) írta ki a hat egyenlő részre bontott, összesen 420 milliárd forint értékű pályázatot. Így tehát ez a pénz, ami pengőből is sok lenne, nemhogy magyar forintból, Brüsszeltől érkezik.
Az uniós pénz nyertesei között pedig ott találhatjuk – két régióban is – az Orbán Viktor jó barátjaként számon tartott Mészáros Lőrinc cégét, a Mészáros és Mészáros Kft.-t. Sőt, a szerencsések között van annak a Varga Károlynak a két vállalkozása is (Magyar Vakond, Hódút), aki Mészáros tulajdonostársa két másik cégben (a hűtéstechnikával, klímaszereléssel foglalkozó két CLH-vállalatban). Nyertesnek mondhatja magát a piaci hírek szerint a Mészárossal jó kapcsolatot ápoló, vasúti felújításokban a Mészáros-birodalomba tartozó R-Korddal összefogó Swietelsky is. Ezeken kívül még 11 nyertes cég (több vállalat több régióban is a kiválasztottak között) van, akik között vannak udvari beszállítónak elkönyvelt cégek is, és külföldi hátterű nagypályások is.
A 24.hu az alábbiakról szerzett tudomást:
Több, a problémákat felsoroló észrevételt tettek az uniós szakemberek, vannak köztük súlyosnak ítélt dolgok.
Árulkodó lehet, hogy a látogatás után rövidesen leváltották az NFP-t 2014 ősze óta vezető Nagypál Sándort, őt az ügyvezetői székben április közepén Módos István váltotta. A portál azonban hiába kérdezte az NFP-t, hogy a vezérváltás összefügg-e a bizottsági szakemberek márciusi látogatásával és az ő észrevételeikkel, az állami szervezet nem reagált a kérdésekre. Ahogyan a többi, a 24.hu-hoz eljutott információ ellenőrzése céljából feltett kérdést sem kommentálta az NFP. Azzal hárította el azok megválaszolását, hogy a folyamatban levő rendszerellenőrzésről, auditról nem jogosult adatot szolgáltatni.
Noha a jelentés még nem készült el, így nem lehet tudni, hogy a márciusi látogatás során tett előzetes észrevételekből mi kerül bele a végleges anyagba, jelzésértékű lehet, hogy mennyi és milyen súlyú problémára mutattak rá az uniós auditorok.
A 24.hu tudomása szerint az uniós auditorok úgy vélték, az érvényesnek és nyertesnek kihirdetett ajánlatok közül többet valójában érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
Ilyen jellegű hibák esetén az uniós iránymutatás kemény retorziót vetíthet előre. Akár az uniós támogatás 25 százaléka is visszakérhető, ez az úgynevezett pénzügyi korrekció. Ha így lenne, úgy súlyos tízmilliárdoktól esne el Magyarország, mivel piaci hírek szerint valahol 150-200 milliárd forint között járhat a megkötött szerződések összege. (A teljes, 420 milliárdos keretnek a nagyobbik részére még nem kötöttek szerződést, de a keretösszeg amúgy is négy évre vonatkozik.)
Az uniós elv alkalmazása esetén durván 40 milliárd forint körüli pénzügyi korrekcióval nézhetne szembe Magyarország.
Orbánnak és barátainak, főként a hozzá közelálló cégeknek tehát Brüsszel igen, a 420 milliós összeg viszont már kevésbé büdös. Azt jó felvenni, kiosztani a haveroknak, rosszul felhasználni, aztán a magyarok pénzén fizetni a büntetést. Végül is, logikus…
