1990-ben jött létre az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete a Velencei Bizottság. Ebben az időben a közép és kelet európai rendszerváltások során megszülető új demokráciának sürgősen alkotmányozási tanácsokra volt szükségük.
A neve hivatalosan Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel, azonban a megalakulásának és üléseinek helyszíne után általánosan csak Velencei Bizottságnak nevezik.
A bizottságnak tagjai az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői lehetnek, tekintélyes jogászok, akadémikusok, legfelső bíróságok, alkotmánybíróságok tagjai. Négy évre a tagállamok jelölik őket, azonban a Bizottságban személyes minőségükben vesznek részt.
A Velencei Bizottság elfogadja, hogy a finanszírozás áttekinthetősége jogos elvárás a törvényhozótól, mert ez fontos a pénzmosás elleni harcban, de kiemeli, hogy a törvény módszerei rosszak.
Jogos a cél, de helytelen a megközelítés, és aránytalan a büntetés
A Velencei bizottság szerint aránytalan, hogy a 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást külföldről megszerző szervezetek az interneten és kiadványaikban kötelesek feltüntetni a „külföldről támogatott szervezet” mondatot.
A bizottság szerint továbbá ésszerűtlen, hogy három éven keresztül viselnie kell ezt a bélyeget a szervezeteknek, még abban az esetben is, ha egy fillért sem tudnak külföldről gyűjteni, abban az esetben is csak három év múlva minősülnek újra magyarnak a törvény értelmében.
Azt is ésszerűtlennek tartja a bizottság, hogy a sport szervezetek és a vallásos szervezetekre ez a törvény nem vonatkozik. A Velencei bizottság szerint mindezt csak az illiberális belpolitika diszkriminációjának megalapozására lehet használni. Ezt támasztja alá az is, hogy a kormány a civil szervezetekkel nem konzultált a törvény elfogadása előtt.
A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság is bejelentette, hogy polgári engedetlenség keretén belül bojkottálják és nem tartják be ezt a törvényt.
