Egy hírportál arról számolt be, hogy amerikai titkosszolgálati jelentések alátámasztják, hogy orosz hekkerek befolyásolták az Egyesült Államok elnökválasztását.
Az index.hu szerint az évtized botrányává duzzadhat az orosz beavatkozás. Az utóbbi jelentés szól arról, hogy az oroszok hogyan próbálták befolyásolni az amerikai elnökválasztást.
Az ügyben két jelentés született, az egyik az Orosz rosszindulatú számítógépes tevékenység címmel még 2016-ban, a másikat az amerikai titkosszolgálati trió a CIA-NSA-FBI által készített jelentés. Ez egy titkosított jelentés nyilvános kivonata, sem nagy újdonság, sem konkrét bizonyíték nem található benne. A jelentés szerint nagy magabiztossággal a Guccifer 2.0, a DCLeaks és a Wikileaks nevű szivárogtató oldalak is az orosz katonai titkos szolgálatokhoz köthető hekkercsoportok munkái. A Kreml és a Wikileaks szerint mindez megalapozatlan rágalom.
MÁR A titkosított részletekbe is betekintő Trump is elismeri, hogy az oroszok hekkeltek.
Szelényi Zsuzsanna határozati javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a kormány kezdje meg a tárgyalásokat a Finnországban alakuló Hibrid Fenyegetéseket elhárító Európai Központhoz, úgy ahogy azt más EU és NATO tagállam teszi. A központ az Oroszország által folytatott olyan nemzetbiztonsági fenyegetések ellen, mint a cyberhadviselés, hackertámadás, álhír terjesztés, álhíreket terjesztő propagandaoldalak létrehozása ellen jelent hatékony nemzetközi fellépést. Ez előterjesztés szövege elolvasható a parlament honlapján található dokumentumban!
Szelényi Zsuzsanna blogjában olvashatjuk:
„A technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre nő egy lehetséges kibertámadás kockázata. Ukrajnát tavaly már érte kibertámadás, melynek eredményeképpen sokszázezer ember hosszú ideig áram nélkül maradt. A stratégiai intézmények elleni kibertámadás háborús támadásként értelmez a NATO, mert egy ilyen támadásnak teljesen kiszámíthatatlan hatásai is lehetnek, amelyek emberéleteket követelhetnek. A kibertámadás ellen mindenekelőtt technológiai kapacitásfejlesztéssel kell védekeznie a NATO-nak. Kibertámadás terrorcselekményként is számba jöhet, de egyre több országnak, például Kínának vagy Észak-Koreának is lehetnek precíziós, kifinomult a külvilág által nem ismert technológiái.”
Szelényi Zsuzsanna írásban tette fel a kérdést a StartCom-al kapcsolatban is:
„…Miért nem vesz részt Magyarország továbbra sem a StratCom munkájában?
Hazánk erőteljesen kitett a hibrid fenyegetéseknek, az elmúlt években a térség összes országához hasonlóan Magyarországon is érte orosz kibertámadas a kormányzati rendszerek érzékeny területeit, így például a Honvédelmi Minisztérium hálózatát. Nem gondolja, hogy hasonló esetek elkerülése érdekében segítené a Kormányt a StratCom együttműködéshez való formális csatlakozás ?
Az Európai Néppárt, melynek a kormányzó Fidesz-KDNP is a tagja, 2017. márciusi kétnapos máltai kongresszusán nyilatkozatot fogadott el az Európai Unió ellen irányuló orosz propaganda- és dezinformációs kampányról. A Néppárt ezzel elismerte azt, hogy a Kreml veszélyt jelent a nyugati demokráciára, választásokra és hangsúlyozta a fellépés szükségességét. Miért nem lép fel a Kormány az orosz dezinformáció ellen az európai néppárti döntésének szellemében a NATO Stratcom kezdeményezés támogatásával?…”
Az Intercept című híroldal tette közzé a kiszivárgott amerikai titkosszolgálati jelentést amely szerint az orosz katonai hírszerzésnek sikerült meghekkelnie az amerikai szavazási szoftverek egyik beszállítóját és a bizalmas információk kicsalásának érdekében hivatalnokoknak küldtek adathalász leveleket. A megszólított szakértő szerint ez még nem bizonyító erejű, az Együtt azonban feljelentést tesz, mert szerintük a belügyminiszter érdemben nem adott választ arra a kérdésre, hogy mit tesz Magyarország, hogy megakadályozza az orosz titkosszolgálatok befolyásolási kísérleteit.
Áprilisban került nyilvánosságra, hogy a nemzeti konzultáció internetes oldalán a Yandex orosz cég fejlesztésével mérték a forgalmat és gyűjtöttek adatokat. Ez a cég egy másik ügy kapcsán beismerte, hogy a felhasználókról adatokat adott át az orosz titkosszolgálatoknak.
Hivatali kötelezettség elmulasztása ügyében ismeretlen tettes ellen, Pintér Sándor belügyminisztert gyanúsítva teszi meg a feljelentését az Együtt, mert félti a magyar választásokat az Orosz befolyásolástól.
„Pintér Sándor az önök számára hozzáférhető válaszban mellébeszélt. Cinikus módon arról beszél, hogy a titkosszolgálatoknak az a feladatuk, hogy titkos ügyekben részt vegyenek, az a feladatuk, hogy megfigyeljenek embereket. Egy dologra nem válaszol, arra a konkrét kérdésre, hogy mit tesz a magyar kormány. Mit tesznek a magyar titkosszolgálatok annak érdekében, hogy 2018-ban ne veszélyeztethessék a magyar választás titkosságát orosz befolyásra, titkosszolgálati eszközökkel?” – nyilatkozta Szigetvári Viktor.
Az Országgyűlés külügyi bizottság tárgyalt a Hibrid Fenyegetéseket Elhárító Európai Központhoz való csatlakozásunkról.
Demeter Mária azt mondta:
„Nagyon sok olyan kihívás van, amelynek kezelésében ez az unió és a NATO együttműködésével létrejövő központ igenis megoldásokat és válaszokat tudna találni. Magyarországot, csakúgy mint régiónkat, nagyon intenzíven érintik főként a dezinformációs törekvések. Úgy gondolom, hogy ezen a területen mindenféleképpen van mit fejlődni, és a nemzetközi központhoz való csatlakozás jelentős lépés lenne”
„Bár a hibrid fenyegetések fogalma nem állandó, és rugalmasnak is kell maradnia annak érdekében, hogy megfeleljen a jelenség változó jellegének, a koncepció célja, hogy megragadja azoknak a kényszerítő és felforgató tevékenységeknek, valamint hagyományos és nem hagyományos módszereknek (például katonai, diplomáciai, gazdasági, technológiai) az egyvelegét, amelyeket állami vagy nem állami szereplők összehangolt módon használhatnak fel bizonyos célok elérése érdekében úgy, hogy eközben a hivatalosan deklarált hadviselés szintje alatt maradnak. A hangsúly általában a célpont sebezhető pontjainak kihasználásán, valamint egy olyan, nem egyértelmű helyzet megteremtésén van, aminek célja a döntéshozatali folyamatok hátráltatása. A hibrid fenyegetések eszközei lehetnek erőteljes félretájékoztatási kampányok is, amelyek során a szociális médiát használják fel a politikai narratíva befolyásolása, vagy közvetítő szereplők radikalizálása, toborzása és irányítása céljából.” Olvasható az Európai Unió hiteles adatbázisában.
Sokféle eszköz létezik egy választás befolyásolására. Csak bízhatunk benne, hogy a 2018-as voksolás tiszta marad…
