Ember nem nyalt még Orbánnak úgy, ahogy azt tegnap Kovács Sándor fideszes képviselő tette Csengeren, ahol tanuszoda avatás adott alkalmat arra, hogy nyelvét tövig betolja OV hátsójába.
Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője mondta el az év talán legemlékezetesebb beszédét, mellyel biztosította főnökét, miszerint hallga’ csak hallga’: nincs ember széles e magyar hazában, aki jobban szeretné és tisztelné őt, mint ő.
Beszédét a sütőiparban használatos képi megfogalmazásokkal tűzdelte tele:
először például lefestette a jelenlevőknek, hogy “a magyar társadalom olyan, mint egy kenyér: amikor a száraz lisztet beleöntjük a tálba, az isten se gondolja, hogy abból kenyér lesz” – majd nem hagyott gondolkozási időt senkinek, rögtön közölte, hogy tulajdonképpen mi magyar választók vagyunk a kenyér, Magyarország főpékje pedig Orbán Viktor.
Miután már mellkasáig lógott a nyelve, a hallgatósághoz intézte kérdését: „melyik péket válasszuk: azt, amelyik külföldi színezékeket és adalékanyagokat is be akar tenni a tésztába? ”– majd adta azonnal a megfejtést: az volna a legjobb, ha a határon megállítanák a színezéket, ami elrontja a magyarok kenyerét!
Ez már eddig is maga az iszony volt (még leírni is!), ekkor következett az a bizonyos – minden fideszes számára betanulandó és ismételendő – nyelvtőig betolás:
Kovács ezek után előhúzott a zsebéből egy nemzeti konzultációs levelet, megkérdezte a jelenlévőket, hogy ugye mindenki visszaküldte már? Majd utolsó segg-slattyintásként megszavaztatta az embereket, hogy támogatják-e a kormányt ebben a harcban, hogy a végén a szatmáriak nevében kijelentse: igen!
Nem csoda, hogy Orbán a főpék, a sajtósai annak idején elmondták, hogy mindössze néhány óra alvás is elegendő számára, hogy teljesen kipihent maradjon. A pékek pedig, mint tudjuk, korán kelnek.
Szjutka