Múlthét csütörtökön a HVG megírta, hogy az Eötvös József Gimnázium végzős diákjai arra kérik rokonaikat és barátaikat, hogy idén a ballagási virágra szánt összeget (vagy egy részét) inkább jótékony célra fordítsák, segítsék a KézenFogva Alapítvány munkásságát. Nemes cél, azonban sokaknak nem tetszett. Legfőképp azoknak nem, akik tisztességes munkát űznek ugyan, de elhitték Orbán Viktor tanításait. Ők jelen pillanatban a virágkötők.
„Nézzük már meg az érem két végét. És próbálja már felfogni ez a társadalom, hogy a virágosokat becsülni kell azért, hogy a saját magán- és családi életüket helyezik háttérbe a szakmájukért. Vagy eljön annak az ideje, hogy ezt tönkretéve a szerettünk esküvőjére, temetésére… vihetik a multis virágot” – írja egy dühös hozzászóló, majd egy későbbi kommentben hozzáfűzi: „Nem tudom, mik lesztek, ha beléptek a nagybetűs adó és bér és stb. fizető életbe, de kívánom, hogy mindenki rajtatok spóroljon, gyűjtsön. És majd ha nem tudsz a szeretteiddel lenni egy ünnepen se… tudd megmagyarázni, hogy kik miatt! Szívből kívánom!”
Tisztességes, munkás emberekről beszélünk. Olyanokról, akik Orbán rendszerét támasznak, segítségnek tartják. Hogy miért?
- A Fidesz a szakképzési rendszert tudatosan sorvasztja el. Néha olybá tűnik, butaságból. Az oktatáspolitikusaik ugyanis még abban a világban élnek, ahol egy kalapács is elég volt a boldoguláshoz. A mai, haladó szellemiség és a technika azonban megköveteli a széleskörű tudást azoknál is, akiknek a szakmája annyit fejlődött az évek során, hogy a kézi szerszámokkal már nem tudnak boldogulni, gógyira is szükségük lesz.
A kormány kifelé rohan Európából. Ahelyett, hogy támogatná az innovációkat, nem is vesz róluk tudomást. A virágkötők esete megegyezik az Uber példájával. Kitaláltak egy, a taxisoknál tisztességesebb, fenntarthatóbb lehetőséget, de a „maradunk a réginél” elv és a mutyik sokasága miatt elüldözték őket az országból. A gimisek szeretnének adományozóként is részt vállalni a rendszerben, nemcsak fogyasztóként. Erre a virágkötők felháborodnak. Miért is?
Mikor volt olyan szakma, amit egy ésszerűen működő országban csak azért tartottak meg, hogy legyen? Hát nem a mesterségeknek kellene idomulni az igényekhez? Miért hordozzuk még mindig azt a mentalitást, hogy bizonyos dolgok „járnak” nekünk? Attól, hogy valaki tisztességesen dolgozik virágkötőként, nem biztos, hogy mindenki igényt tart majd a munkájára. Egy igazán innovatív és fejlődőképes társadalom ott kezdődik, hogy megtanít gondolkodni, érvényesülni, új, kreatív ötleteket megvalósítani a boldoguláshoz.
A virágkötőknek is érdemes lenne ezt tenniük a felháborodás helyett, de egy ilyen országban nehéz feladatuk lesz…
