Üzent Orbánnak a volt főbíró: “Állítsátok meg a „karfiolkirály” Orbánt..!”

Bertolt Brecht darabját manapság nem játsszák túl sűrűn a színházak. Pedig a „karfiolkirály” története nem csupán Hitlerről és a nácik gengszter-technikájáról szól. Hanem mindenről, ami ahhoz hasonlít. Hogy miért éppen ez jutott eszébe Dr. Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónak, amikor elolvasta Magyarország miniszterelnökének levelét? Talán a mostani válaszból kiderül.

 

Tisztelt „Karfiolkirály”!

Először tisztázzunk valamit. Akinek maga küldte ezt a hazugságoktól hemzsegő irományt, amit “nemzeti konzultációnak” csúfol, az már réges-rég nincs ebben az országban. Ki kéne rúgnia Kubatovot, mert elavult a listája. Azon legalább hatszázezer név már aktualitását vesztette. Legalább ennyien csak a címüket hagyták itthon. Ők maguk jobb létre – nem, nem szenderedtek – hanem vágytak. Biztos megélhetésre, nyugodt életre, korrupt oligarcháktól, hamis prófétáktól és gyakorló elmebetegektől mentes világra. Onnan röhögnek magán. Pedig a legújabb levelét még nem is olvasták. És ha rajtam múlik, az, aki ennek a levélnek a címzettje, nem is fogja. Nem pazarolja a drága, dolgos idejét ilyen oltári baromságokra.

Nem, a „bürokraták” nem akarnak arra „kényszeríteni bennünket, hogy töröljük a rezsicsökkentést és engedjük be az illegális bevándorlókat”. Erre senki nem akar senkit kényszeríteni. Tudja, Karfiol úr, a határokon megjelenő emberek egy része menekült, akiket kultúrállamban nem tartanak fogva. Másik részük gazdasági bevándorló lenne, de nekik nem jár menedékjog. Persze fogda sem. De maga persze nem érti ezt a finom distinkciót. Vagy legalábbis nem akarja megérteni.

Karfiol úr, maga már a kérdéseivel is hazudik. A civil szervezetek nem „külföldről támogatott ügynökszervezetek”. A jogvédőket, a szociális támogatást nyújtó civileket csak egy paranoiás hívja ügynököknek. Arról már nem is szólok, hogy minden adatukat olvasni lehet az interneten. Persze nem annak, aki digitális analfabéta, mint maga. Gondolom virágcserepet tart a jó drága számítógépe tetején, mert másra úgysem tudja használni.

Nincsenek „veszélyes brüsszeli tervek”, amelyek ellen a kormánynak küzdenie kellene. De abban lehet valami, hogy hamarosan lesznek. Például az, ha egy ilyen karfiolkirály miatt Magyarországot kizárnák az EU-ból. És persze azt is „a magyar emberek” szívnák meg. Azok, akikkel maga egyáltalán nem törődik, akik közül csak azok érdeklik, akik dagasztják a maga zsebét és csókolgatják a ragadós kezét. Arra persze nem gondol, hogy ha kiebrudalnak minket az EU-ból, akkor nem lesz suska sem, és a maga karfiolkirályságát majd egy éhséglázadás fogja eltörölni.

Mondja már meg nekem – ha már voltam olyan botor, hogy elolvastam azt a förmedvényt, amit maga „nemzeti konzultációnak hív – hogy milyen „eredményes munkahelyteremtésről” hablatyol, amelyet „Brüsszel támad”? Csak nem az ezernyi hiányzó orvosról és ápolóról, a külföldre távozott szakemberekről, diákokról, szakmunkásokról? Milyen munkahelyet teremtett itt maga? Legfeljebb közmunkahelyet. Mit gondol, miért dőlt be annyi deviza-, és nem devizahiteles? Nem csak az árfolyam miatt, hanem azért is, mert elveszítették a munkájukat és képtelenek törleszteni az adósságukat.

Ha már ennyi hazug kérdést képes volt feltenni, azt miért nem kérdezi meg a „magyar emberektől”, hogy mit gondolnak a maga fene nagy orosz barátságáról, a hülye keleti nyitásáról, a külügyminiszterének diktátorokkal való parolázásáról, Paksról meg a tönkretenni készülő Városligetről. A Lex CEU-ról kérdeznie sem kell, mert ha lenne esze, és időnként kinézne az ablakán, magától is rájöhetne. Sőt, elég lenne ha belepillantana a világ vezető újságjaiba – persze ha megértené a „külföldiül” írottakat -, hogy lássa, mi a véleménye a demokratikusan gondolkodóknak egy ilyen karfiolkirályról.

De a maga lételeme nem csupán az állandó harcban állás, hanem a bosszú is. Mert azokat gyűlöli legjobban, akiknek éppen, hogy hálásnak kellene lennie. Azért (is) Sorosozik megállás nélkül, azért (is) tette tönkre a számos gyermekét megkeresztelő Iványi Gábor egyházát, mert magát a bosszúvágy fűti. Mindazokkal szemben, akik a valaha volt ifjú Orbán Viktorban – fatális tévedésből – fantáziát láttak.

Arturo Ui, a „karfiolkirály” és gengszterei kezdetben csak Chicago vezető zöldséges trösztjét, majd az egész várost hatalmukba kerítik. A kezdetben még csak ideges kis fickó, hatalmának növekedésével egyre magabiztosabbá, agresszívebbé válik. Mondtam, nem csupán Hitlerről szól ez a történet. Minden diktátorról. Akiket meg kell állítani.

Bevallom, nekem jobban tetszik Brecht darabjának eredeti címe: „Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése”. Épp ezért állítsátok meg!

Dr. Sándor Zsuzsa


Ossza meg ezt a cikket és kövessen minket facebookon, nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük!
A PestiBulvár csapata

Hozzászólás