Ez a magyar férfi Gegesy Ferenc volt ferencvárosi polgármester, aki bemutatta könyvét a Ferencvárosi Művelődési Központban – társelőadói Gémesi György Gödöllő polgármestere és Gegesy egykori párttársa Gulyás József, volt szabaddemokrata parlamenti képviselő voltak.
Rend és Rendszer címen megjelent könyvéről már korábban olvashattunk a Magyar Narancs és az Index oldalain is, a volt polgármester 20 évnyi hivatalban töltött időről, önkormányzatiságról és korrupcióról is írt.
Amikor egy politikus arra adja a fejét, hogy hivataláról, sőt a körülötte zajló ilyen-olyan ügyekről lerántja a leplet, feltárja a titkokat, akkor ott kétféleképpen folytatódhat a sztori;
A. Országos botrány tör ki, és bilincsek kattannak, valaki lemond, valaki öngyilkos lesz, robban a bulvár, mindenki erről beszél.
B. Nem történik semmi.
Hogy ez utóbbi valósult meg, annak biztos jele a rendezvényen megjelent sajtósok (1 fő) és az érdeklődők létszáma. Ez utóbbi kb. 20 fő volt, előadókkal és médiával együtt.
És miért nem történt semmi? Nyilvánvalóan azért, mert olyan egetverően nagy titkok nem derültek ki. Ferencváros persze nem került be a köztudatba úgy, mint pl. a hatodik, vagy a hetedik, esetleg Rogán Antal ötödik kerülete, tehát 2010 előtt nem lőtte a Fidesz korrupcióágyúval a kerületet, de az általános tapasztalatok alapján egy polgármester körül azért bizony izzik a közpénz, meg hát mégis csak a polgármester a modern idők földesúrja. A könyv egy mondatban: a polgármester szent, nagyjából látta mi folyik ott, de büntetőjogi felelősség nem terhelte semmilyen ügyben, nincs itt semmi látnivaló.
Persze ez csak egy prekoncepció, ami egy átlagos választópolgár fejében alakulhat ki, a mindenki lop elvén.
Mielőtt elmentem volna a beszélgetésre, kitártam az ablakot, és hagytam, hogy „befújjon a szél” néhány tuti biztos információt, ez meg is történt, ráadásul megbízható forrásból, így hát ezekre vártam választ.
Egy: Az Üllői úton a Volánbusz pályaudvar mögötti területen állt egykor a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola és több, a honvédséghez tartozó épületegyüttes. A terület hatalmas, de sok szempontból értékes lehetett az önkormányzat vagy akár egy befektető számára is.
Egy önkormányzati döntés alapján a területet a Honvédelmi Minisztériumtól az önkormányzat úgy szerezte meg, hogy azt először megvásároltatta egy céggel, majd sajátjaként értékesítette fél évvel később 600 millió forinttal többért. A terület értékesebb persze, ha nincs rajta épület, és az övezeti besorolását is megváltoztatja a kerület, így az új tulajdonosa már azt épít rá, amit akar. Az épületeket még 2008-ban elkezdték lebontani, ami olyan szerencsétlenül ment, hogy az egyik utcafronti fal maga alá temetett egy járókelőt is, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe.
A telket megtisztítva, övezeti átsorolás után 5 milliárd 600 millió forintért adták tovább egy cégnek, ami lakóházakkal építette volna be. Az ügyben a katonai ügyészség nyomozott, gyakorlatilag az egész ferencvárosi önkormányzatot kihallgatták, az ügyben született bírósági ítélet pedig kimondta; a szerződés semmis, tehát a területet megvásárló cég hoppon maradt, sőt, a kerület tartozik az államnak potom 5 milliárd forinttal.
Arra a kérdésre, hogy korrupciógyanúsnak tartja-e az ügyletet a volt polgármester azt mondta, nem tartja annak, sőt a bírósági ítéletről sem tudott. Annyit az ügyhöz hozzátett, hogy a minisztérium vissza akarta állítani az eredeti állapotokat elsősorban pedig az értékbecslői határozat ellen emelt kifogást, mivel az szerintük túl alacsony árat lőtt be a telekért, amin Gegesy állítása szerint rendezési terv nem volt, és nem történt meg az övezetátsorolás sem,
A sikertelen ügylet és a kerület számára kedvezőtlen bírósági döntésről annyit a volt polgármester még hozzátett, hogy akkor végül „az államnak van egy nagy telke.”
Kettő: Volt egy parkolási társaság (BÖP) Budapesten, ami a fővárosi, XIII., és IX. kerületi övezetekben szedte be a pénzt a parkolóktól, és ami remekül működött is, ráadásul a IX. kerület arányaiban igencsak jól járt – már csak ahhoz képest is, hogy akkoriban kisebb terület volt díjfizetés kötelezettsége alá vonva.
A kérdés az volt, hogy ha a a rendszer jól működött, ugyan miért kellett felmondani a szerződést? Gegesy megemlítette, hogy bár jól működött a parkolási társaság, mégis támadhatóvá vált a kerület, mert pár parkolóellenőr elkezdett saját zsebre dolgozni. Ezt a Fidesz – mint akkori ellenzék (2010 előtt járunk) egyre hangosabban támadta, így inkább Gegesy erre azt mondta, hogy „ha én most kiállok a BÖP mellett, akkor annak az a látszata lenne, hogy nekem ebből valamilyen anyagi érdekeltségem van”. Ezért inkább egy saját céget hozott létre a kerület, ami már az új Fideszes vezetés játéktere volt.
három: Tényleg úgy gondolja, hogy az MSZP miatt nem választották meg 2014-ben polgármesternek?
Azért múlt az MSZP-n az, hogy ő nem nyert, mert szerinte a párt nem kampányolt. Gegesy szerint egyértelmű a helyzet: „a József Attila lakótelepen az összefogásban induló mszp-s egyéni képviselő több szavazatot kapott mint én, akkor ezt, hogyan lehet értékelni?”
A volt polgármester nem tartja elképzelhetőnek azt, hogy az általa kifogásolt körzetben többen szavazhattak egy helyben ismert MSZP-s politikusra, mint rá.
Plusz egy: Mivel Gémesi Györggyel tartott közösen könyvbemutatót, ezért adta magát a kérdés, vajon kíván-e csatlakozni a gödöllői polgármester Új Kezdet nevű pártjához, de a válasz nemleges volt, mint elmondta 2019-ben nem indulna a polgármesteri székért.
A könyvbemutatós beszélgetés egyébként főleg az önkormányzatok munkájáról, múltjáról és jelenéről szólt, érintve természetesen a könyvet.
A rendszerváltás után létrehozott önkormányzati modell merőben új volt a tanácsi rendszerhez képest, de az előadók közül az inkább csak Gegesy szerint volt jó, abban azonban egyetértettek, hogy az örökölt önkormányzati vagyonnak jobb gazdái is lehettek volna az önkormányzatok, a bérlakásokat például nem kellett volna „kiszórni”. A rendszer számos eleme az idő előrehaladtával aztán inkább vitt mint hozott, például az önkormányzatok a különféle titkosításokkal (pl. személyi ügyekben, lakáspályázatoknál) az átláthatóságot csorbították. A két előadó egyetértett abban, hogy a közbeszerzés ma már gyakorlatilag arról szól, hogy mennyi pénzt lehet visszacsurgatni a pártba.
A korrupció megfojtotta az alapvetően nagy önrendelkezési jogkörrel felruházott önkormányzati rendszert. Gegesy szerint viszont a korrupció mellett a fő probléma a felelőtlenség volt.
Az önkormányzati döntések feletti kontroll mindig hiányos volt, ahogy a volt polgármester fogalmazott; nincs hatékony ellenőrzés – és persze ez a kontroll mára gyakorlatilag eltűnt azzal, hogy mindenütt a Fidesz emberei ülnek.
Gémesi György erős, de találó párhuzamot vont az egykori pártállam és a Fidesz közt:
„Ahogy a rendszerváltás előtt, úgy ma is látszik az a folyamat, hogy be kell lépni a pártba ahhoz, hogy az ember elérhessen valamit. Ez a párt ma már a Fidesz.”
De megspékelte egy másik párhuzammal is, szerinte ugyanis megyünk vissza a tanácsi időkbe, mert amikor az állam átvesz minden önkormányzati feladatot, így az nem érdekelt a fejlesztésben, a források előteremtésében, mert majd az állam megoldja.
Az előadás végeztével 4.000,- Ft-ért gazdagabbak lehettünk egy eredeti Gegesy könyvvel, – amit a szerző a helyszínen dedikált is – a kétórányi „van ilyen is meg olyan is”, 120 percnyi „lehetett volna”, vagy 7200 másodpercnyi „hallani erről meg arról” szintű általánosságok élvezői számára a mű egyértelműen kihagyhatatlan, kötelező darab.
Át is adjuk a Nagyon éri – díjat. Itt van.
