Ha azt hitte, hogy csak úgy tiltakozhat a hatalom ellen, tévedett! -Videó!

Az elmúlt hetekben több olyan video is napvilágra került, amely azt mutatja be, mi történik, ha kettőnél több ember egy adott helyen ki akarja nyilvánítani véleményét.

A legtöbb eset arról szól, hogy néhány azonosan gondolkodó magyar állampolgár megjelenik egy bizonyos helyen, és ott – esetenként egyen pólóban, néha csak normál utcai viseletben- az égvilágon semmit nem tesznek még, amikor egyszer csak feltűnik a rendőrség és sürgős igazoltatásba kezd.

Azt, hogy mi a csoportosulás oka, nyilvánvalóan nem tudhatják. Az egyetlen, amit ismernek, az a gyülekezési törvény ide vonatkozó 6-os és 7-es paragrafusa: ” A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.”

A gyülekezési törvény nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; a templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; a kulturális és sportrendezvényekre; a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. Tehát esküvőt, vagy sportnapot még lehet tartani anélkül, hogy arról hivatalos tájékoztatást adunk a szervnek.

Abban az esetben viszont, ha Ön és két barátja úgy dönt, hogy sürgős tiltakozni valója van a rendszer ellen akkor, jobb, ha előbb elmegy a rendőrségre és bejelenti. A lenti videón az látható, hogy néhány, a kormány politikájával egyet nem értő aktivista, Németh Szilárd házánál gyülekezik. Tulajdonképpen épphogy kiszállnak az autóból, megjelenik a rendőrség és mindenkit igazoltat. Azt hogy vajon miként kerülnek oda fénysebességgel, nem feszegetjük. Több eljárási hibát is elkövetnek, szabálytalanul parkolnak, és láthatóan fogalmuk sincs arról, hogy pontosan mi alapján intézkednek és miért. Csak a parancs, a hatos és hetes paragrafus és a cél lebeg a szemük előtt: a gyülekezést meg kell szüntetni.

Valami azonban nagyon nincs rendben ezzel. A gyülekezési jognak ugyanis vannak speciális esetei. Ilyen például a spontán gyülekezés és az úgynevezett flashmob.

Ez olyankor fordul elő, ha egy előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseményre azonnal, spontán módon reagálnak az emberek úgy, hogy az utcára vonulnak. A spontán tüntetést nem kell bejelenteni, mert nem lehet. Bejelentésre (az azonnali bejelentésre is) értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha valaki szervezi rendezvényt, és rendelkezésre állnak azok az információk, amelyeket a törvény szerint be kell jelenteni. A spontán gyülekezésnek azonban nincs szervezője. Az a tény, hogy valaki az ismerőseit meghívja egy gyülekezésre, nem teszi őt szervezővé. A forgalmat korlátozó spontán rendezvények megítélése azonban nem egyértelmű. A közlekedés szempontja ugyanis végső soron akkor releváns, ha viszonylag kevés résztvevő aránytalanul nagy fennakadást okozna. Ugyanakkor minél magasabb a résztvevők létszáma, annál valószínűbb, hogy a forgalom ellehetetlenül, de ekkor annál erősebb indok szól amellett is, hogy a spontán gyülekezést senki se háborgassa. A flashmob, vagy villámtüntetés, egy előre meghatározott helyen és időben, igen rövid időre összegyűlő és véleményt nyilvánító gyülekezés. Annyiban hasonlít más demonstrációkhoz, hogy a villámtüntetésnek is van szervezője (tehát nem spontán gyülekezés), de a szervező tudatosan nem jelenti be a rendezvényt (azaz nem tekinthető gyors reagálású tüntetésnek sem). A bejelentés elmaradása a flashmobot sem teszi jogszerűtlenné. Amíg a békés gyülekezésre vonatkozó alkotmányos kereteken belül zajlik, addig az esemény nem tekinthető jogellenes cselekménynek.

Ezeket azonban a legtöbb esetben még véletlenül sem vizsgálja a rendőrség. Olyan még valószínűleg sosem hangzott el, hogy „Jó napot kívánok! Látjuk, hogy ez egy spontán gyülekezés. Miben segíthetünk” Vagy, hogy „Jó napot kívánok! Az Önök megmozdulására az alábbi szabályok érvényesek… Kérem, tartsák be ezeket” Mert ilyenek ugye, csak egy olyan demokráciában vannak, ahol valódi szólás és véleményszabadság van.

Nálunk az van, hogy ha valamelyik hatalmasság tevékenysége kiveri a biztosítékot néhány polgárnál, és ennek hangot kívánnak adni, akkor jól be kell menni a rendőrségre és jól be kell jelenteni, nehogy a közlekedés aránytalan zavarásával járjon, ha egy téren álldogálva – mondjuk, piros pólóban- beszélgetnek a sérelmeikről.  Az persze nem nagyon zavarta a hatóságot, amikor 10-15 kopasz izomagy elfoglalta a választási iroda lépcsőházát, hogy Nyakó ne adhassa be a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdést. És az sem volt gond, amikor Gyurcsány házánál üvöltözték néhányan, hogy „megdöglesz”. Persze akkor még nem volt ilyen világ.

Nagyon hasonló eseteket találtunk a múltból.

 

 

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!