Százezres nagyságrendet is eléri azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik bár dolgoznának, mégsem tehetik meg. Nem találnak munkát, vagy ami sokkal rosszabb – a szabályozások miatt nem állhatnak munkába. A munkaképes nyugdíjas réteg mellett pedig van még egy több százezres tömeg, akik nyugdíj előtt pár évvel vesztették el munkájukat – ők az 55-64 év közötti korosztály – akik számára gyakorlatilag lehetetlen az elhelyezkedés, pedig szaktudásukkal, tapasztalatukkal a magánszférában értékes munkaerő válhatna belőlük.
A nyugdíj előtt álló és nyugdíjas emberek alkalmazását a törvényi korlátok mellett a vállalkozások szűklátókörűsége is akadályozza, s a cégek inkább vesznek fel fiatalokat (na persze nem pályakezdőket, mert az se jó nekik) mint idősebbeket, tapasztaltabbakat, és bár egyrészről ez érthető, hiszen a fiatalok körében is magas a munkanélküliség, és ők elvileg rugalmasabbak, könnyebben betaníthatóak, az idősebbek foglalkoztatása is fontos lenne mind nemzetgazdasági szempontból (hiszen akár egyes munkakörök esetén pótolhatatlan tudást és tapasztalatot felhalmozó emberekről van szó például egy kutató, bíró, vagy egy jó szakmunkás esetében), mind pedig emberi szempontokból – a mellőzés érzése ugyanis lelkileg és egészségileg is felőrli embertársainkat.
Nagy a feszültség, (bérfeszültség, nemek közti feszültség, korosztályi különbségek) viszonylag kevés a munkahely, emellett a szakképzett munkaerő nagy része is elvándorolt nyugatra, utánpótlás alig van, akik itthon maradtak pedig érthető okokból uniós társaik bérszínvonalát követelik meg – jogosan, hiszen ugyanolyan munkáért ugyanolyan béreket kellene fizetni. A fiatalabbak, (és) vagy a kilátástalan helyzetben lévők utolsó sansza a boldogulásra gyakran egy csak odaútra szóló repülőjegy Brightonba, Londonba, vagy Berlinbe.
A Pénzcentrum cikkében az idősebb generációk foglalkoztatásáról, és a szabályokról olvashatunk, milyen szabályok vonatkoznak az 55 felettiek munkába állására, és hogyan viszonyul hozzájuk a piac. Kiderül, milyen módszerekkel, eszközökkel lehetne javítani az idősebb korosztály helyzetét a munkaerőpiacon.
A KSH munkaerőfelmérés-felvétele alapján a magánháztartásokban élő 65-69 éves korosztály 94 százaléka, vagyis összesen 552 800 fő nem dolgozott a tavalyi év negyedik negyedévében. Persze az elöregedő társadalmunk miatt ez az arány jelentősen megváltozhat az elkövetkezendő években. Egyes becslések szerint ugyanis
Nem mindegy, mennyit keresünk
Jelenleg az öregségi nyugdíjban részesülők a versenyszférában korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet. Nekik nyugdíjjárulékot is kell fizetniük. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy az ezen időszak alatt fizetendő nyugdíjjárulék havi összegének 0,5 százalékával meg kell emelni a nyugdíj összegét.
Ugyanakkor a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátását szüneteltetni kell, ha a keresőtevékenységből származó éves jövedelme az adott év első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát meghaladja. 2017-ben a bruttó minimálbér 127 500 forint, ennek a 18-szorosa összesen 2 295 000 forint.
De egyelőre szüneteltetni kell a nyugdíjfolyósítását annak is, aki közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonyban vállal munkát a nyugdíj mellett.
Milyen munkát vállalhatnának a nyugdíjasok?
A munkáltatók és a fiatalabb munkavállalók sem fogadják mindig tárt karokkal az idősebb munkavállalókat.
Feszültséget okozhat a generációk között, hogy az aktív munkavállalók közül sokan azt gondolják, hogy az idősebbek az ő munkájukat veszik el. Éppen ezért szövetségünk is olyan munkákat segít találni a dolgozni vágyó nyugdíjasoknak, amelyeket már hosszú ideje nem tudnak betölteni és sok emberre van szükség – válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke.
A nyugdíjasok minden olyan munkát kiválóan el tudnak végezni, amelyhez nem kell testi erő. Jelenleg is dolgoznak nyugdíjasok közétkeztetésben, iskolai konyhán, míg mások fénymásolni segítenek, de olyanok is vannak, akik borítékolnak vagy éppen a gyümölcs feldolgozásban segítenek – egészítette ki válaszát Némethné Jankovics Györgyi.
De a munkáltatói oldal változására is szükség van. Hiszen általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók többsége inkább a fiatalabb munkaerőt alkalmazna, mert sokan azt gondolják, hogy a fiatalok sokkal rugalmasabbak, terhelhetőbbek és még olcsóbbak is. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjas munkavállalók:
- lojálisabbak,
- türelmesebbek,
- jobb a monotonitás tűrő képességük,
- precízebbek,
- sok esetben megbízhatóbbak,
- és általában van szaktudásuk és tapasztalatuk is.
Milyen változtatásokra lenne még szükség?
A dolgozni vágyó nyugdíjasok visszacsábítása a munkaerőpiacra valóban hozzájárulhat a munkaerőhiány enyhítéséhez. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kellene:
- A közszférában hatályban lévő nyugdíjas-foglalkoztatási tilalom eltörlésére vagy lényeges enyhítésére lenne szükség. Ennek kapcsán a 2013-ban bevezetett nyugdíjfolyósítási szüneteltetés szabályának hatályon kívül helyezésére is.
- A nyugdíjast alkalmazni kívánó munkáltatók kedvezményeinek növelése is fontos lenne, jelenleg ugyanis csak a szocho kedvezmény jár az 55 év feletti munkavállalót alkalmazók részére, az is csak 100 ezer forint bruttó bér erejéig.
- A nyugdíj mellett munkát végzők közteherinek jelentős enyhítésre is szükség lenne. Jelenleg csak a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék fizetése alól mentesül a nyugdíjas munkavállaló.
- Ezek mellett pedig a korhatár betöltése előtti nyugdíj vagy korhatár előtti ellátás melletti munkavégzésre vonatkozó éves összeghatár eltörlése is fontos lenne. De nem ártana a nyugdíj melletti munkával szerzett kereset alapján elérhető nyugdíjnövelés mértékének emelése sem.
Némethné Jankovics Györgyi szerint a nyugdíjasok foglalkoztatása kiváló ötlet, amennyiben csak egy lehetőségről lenne szó. A NYOSZ elnöke szerint a nyugdíjas munkavállalást egy szövetkezeti formában lehetne megoldani, akárcsak a diákmunkákat.
A jegybank elemzőinek javaslata szerint pedig az aktivitási ráta növelését érdemes összekötni különböző nyugdíjösztönzőkkel. Ilyen ösztönző intézkedés lehet például, ha a nyugdíj alapját jelentő nettó átlagkereset jelenleginél nagyobb százaléka határozza meg az öregségi nyugdíj mértékét 40 év szolgálati idő felett. Jelenleg az öregségi nyugdíj mértéke 40 év szolgálati idő után az átlagbér 80 százaléka, amely 40 év felett évente 2 százalékponttal növekszik. Szerintük ezt a rátát érdemes tovább emelni.
