2015 szeptemberében kezdték el az Alkotmányvédelmi Hivatalban (AH) őrzött 18, mindmáig titkos minősítésű mágnesszalag vizsgálatát. A héten végeztek a feltáró munkával. Az eredmény több is és kevesebb is, mint egy „ügynöklista”.
Befejezte az állambiztonsági mágnesszalagok vizsgálatát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). A több mint százoldalas jelentés számos javaslatot tartalmaz.
A szalagok tartalmaznak ügynökneveket, azonban ügynöktörténetek, valós tevékenységre vonatkozó adatok nincsenek rajtuk. Emellett szerepelnek rajtuk olyan emberek nevei, akiket szerettek volna beszervezni, ezért megfigyeltek, valamint az ügynökök fontos, érdekes kapcsolatai is megtalálhatóak a szalagokon – ismertette a részleteket Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke.
Földváryné Kiss Réka elmondta, a szalagokon 58 ezer adattípus található, amelynek a nagy része személyekre vonatkozik, de vannak például titkos lakásokra vonatkozó információk is.
Bár a NEB kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az AH-tól az ÁBTL őrzésébe, szándékaik szerint lehetőséget akarnak teremteni az állampolgárok minél teljesebb “információs kárpótlására” és a további történeti kutatások lehetőségére.
2010 tavaszán a második Orbán-kormány ígérete szerint 2011 novemberéig megalkotják az ügynökkérdést rendező jogszabályt.
Már azon év decemberében az állambiztonsági iratokkal foglalkozó Kenedi-bizottság megszüntetése után kormányhatározat tette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatává, hogy terjesszen elő a titkosszolgálati mágnesszalagok kezelésére vonatkozó javaslatot. Ez az általuk kitűzött 2011. november 30-ai határidőre nem történt meg.
(kép: mti)
