Milliárdos piacot zsebelt be a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal környezetéhez tartozó Hunguard Kft.
A Magyar Nemzeti Bank 2016 szeptemberében hozta nyilvánosságra a pénzintézetek informatikai tanúsítására jogosult cégek jegyzékét: a listán – előzetes információinknak megfelelően – egyedül a Hunguard Kft szerepelt. Egy új jogszabállyal a kormány monopolhelyzetet teremtett a cégnek, ami így a teljes magyar bankszektor informatikai auditálását egyedül végezheti – Írta meg a Magyar Nemzet 2016 szeptemberében.
A Fidesz rezsicsökkentésével állt felfelé ívelő pályára a Hunguard Kft. pályafutása. Szintén egy, a cégre szabott jogszabály ugyanis előírta a közműszolgáltatók számlaaudit-kötelezettségét, s a tanúsítócéggel szemben támasztott elvárásoknak csak a Hunguard felelt meg. Azóta a sajtó több cikkben bizonyította: az offshore hátterű cég vezetése Rogán Antal köréhez tartozik. A kabinetminiszter ugyanis közös informatikai szabadalmat jegyez a vállalat két tulajdonosával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával. Rogán Antal az V. kerületi polgármestersége idején lakással támogatta Csík Balázs családját. A Királyi Pál utca 18. alatt található, műemléki védelem alatt álló ingatlant ugyanis a Hunguard tulajdonosa kamatmentes, 25 éves futamidejű hitelre vásárolhatta meg az önkormányzattól.
De ez a botrány most már nem arról szól, hogy Rogán Antal miként stafírozza ki a haverjait. Itt kérem szépen, vélhetően egy polipszerű, minden titkunkat ismerő a hálószobánkig nyúló, kormány-közeli offshore cég, szupergyanús megjelenése, majd eltűntetése zajlik.
Egészen addig csak, a mai világban már természetes, egyszerű, fideszes, korrupciógyanús ügyről beszélhettünk, amíg ki nem derült, hogy a Hunguard már nem ugyanazok kezében van, mint korábban. Pontosabban, könnyen előfordulhat, hogy mégis, de ennek kiderítése már szinte lehetetlen. A Hunguard ugyanis már nem a négy Magyar magánszemély a többségi tulajdonosa, hanem egy kideríthetetlen hátterű máltai offshore cég, aminek más ciprusi offshore cégek a tulajdonosai. Ritkán írják le, így most egy kis segítséget nyújtunk ahhoz, hogy világos legyen, mi az offshore cégek lényege. Nos, Offshore cégnek nevezzük azokat a cégeket, amelyeket olyan helyszínen jegyeztek be, ahol a helyi törvények lehetőséget adnak arra, hogy – amennyiben az adott országban nem tevékenykednek, – külföldön végzett tevékenységükből származó jövedelmük adómentes legyen. Ennek fejében „csupán” pár száz dolláros évi átalányadót kell fizetniük. A vállalkozások célja, hogy elkerüljék az egyes államok magasnak vélt adóterheit. Napjainkban egyre többet lehet hallani az offshore elnevezést itthon is, ami azt mutatja, hogy a magyar „vállalkozók” is érdeklődnek az „adótervezés” ezen formája iránt. Mindemellett az offshore-ok tulajdonosi szerkezete is rejtve maradhat. Ezeknél a cégeknél ugyanis nem kötelező feltűntetni a valódi tulajdonosokat, mindössze egy kézbesítési megbízottat kell megnevezni, aki eljárhat a cég nevében. Világos tehát, hogy aki offshore céget alapít, annak két célja lehet. Az egyik, hogy ne Magyarországon fizessen adót, noha itt tevékenykedik, a másik pedig, hogy eltűntesse a kíváncsi szemek elől a társaság valódi tulajdonosait. Ez olyan vállalkozásoknál, amik egyszerű piaci szereplők, még akceptálható. Egy állami megbízást teljesítő társaságnál azonban égbekiáltó pofátlanság – hogy finom legyek.
„A Hunguard a múlt évben kikerült a négy Magyar tulajdonos kezéből egy olyan offshore hátterű cég többségi tulajdonába, amelynek nem tudjuk feltárni a valódi, teljes tulajdonosi szerkezetét. – mondta el lapunknak, az ügyben vizsgálatot kezdeményező MSZP frakcióvezetője, Dr. Tóth Bertalan.
„A Hunguard olyan lehetőséget kapott a kezébe, amely feljogosítja arra, hogy rálásson olyan személyes adatokra, akár banktitkokra, amelyek mindeddig csak akkor kerülhettek harmadik személy kezébe, ha arról hatósági döntés született. A Fidesz által elfogadott törvény felhatalmazása kiterjed a víz, gáz, áram, telefon, internetszolgáltatók és bankok auditálására is. Ez pedig együtt járhat azzal, hogy ezen szolgáltatók ügyfeleinek személyes adataihoz is hozzáférhetnek.” – hívta fel a figyelmet a frakcióvezető.
Tóth Bertalan hozzátette, hogy „rendkívüli módon érdekelne az is, hogy mi indokolja azt, hogy egy Hunguard nevű ciprusi és máltai hátterű vállalkozás – számlázási rendszer auditálása címen-, mintegy 600 millió forintot szedhessen be csak az állami és önkormányzati tulajdonú közüzemi szolgáltatócégektől. Mennyivel lehetne olcsóbb a gáz, a víz a telefon, az elektromos áram, ha a közüzemi szolgáltatóknak nem kellene kifizetniük ezt a „védelmi pénz jellegű összeget” a Fidesz-kormány által kijelölt cégnek? Vajon mennyire érezhetik biztonságban személyes adataikat a magyar emberek, ha egy ismeretlen hátterű cég hozzáférhet az összes közüzemi szolgáltató valamennyi adatbázisához? „
Itt érdemes megemlíteni, hogy a Hunguard néhány éve még csak egy törpecég volt, minimális árbevétellel. Mára azonban a” céginfo” szerint közel 1.5 Milliárd forintos forgalmat tudhat magáénak.
A jelenlegi tárolt cégkivonat szerint a vállalkozás többségi tulajdonosa 2016 februárja óta a sliemai székhelyű Javelin Investments Ltd. Kézbesítési megbízottja pedig, a Karafiát ügyvédi iroda. A társaság vezetői kettős ügyvezetésben: Lengyel Csaba és Szűcs Ákos Balázs.
Nekünk világos, hogy nemcsak, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha egy külföldi cég, Magyar emberek adatait kezeli, de itt valami más sem stimmel.
Vajon miért kell eltűntetni azt a vállalkozást, amely példátlan jogokat kapott adataink megismerésére? Miért kellett egyáltalán ilyen jogokat adni bárkinek is akkor, amikor szinte az összes közüzemi szolgáltató jelezte, hogy ennek semmi értelme nincs? Mit kezd majd a megismert adatokkal egy offshore cég? Kinek áll érdekében eltűntetni a kíváncsi szemek elől a társaság valódi forgalmát, hátterét. Miért nem akar egy állami megbízást teljesítő cég Magyarországon adózni? Mi köze van Rogán Antalnak és Orbán Viktornak mindehhez? Tudnak-e róla és egyetértenek-e azzal, hogy a Magyar adófizetők pénze külföldi bankszámlákon landol?
Önnek nincsenek kérdései?
folyatjuk…
