Még a tavaszi ülésszakban benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítását, amelyről előtte ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormánypárt – nyilatkozott a kormány napilapjának Gulyás Gergely. Szerinte az úgynevezett „bizniszpártok” visszaszorítása indokolja.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese a napilapnak elmondta: ez a döntően technikai javaslatcsomag érinteni fogja a kampányfinanszírozás kérdését is. Így várható, hogy az egyéni jelölteknél érvényes korlátozáshoz hasonlót vezetnek be a pártoknál az állami támogatásra vonatkozóan. Vagyis amennyiben egy párt nem ér el majd bizonyos százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt.
A 2014-es választások alkalmával megközelítően 4 milliárd forintnyi közpénz ment el azokra a pártokra, amelyek országos listát tudtak alakítani. Azon képződményeknek, amelyek nem érték el a két százalékot, vissza kellett volna fizetniük a kapott támogatást, de ez – természetesen – az esetek többségében nem történt meg: 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani.
Kiürült a kassza akkoriban többek között az Új Magyarország Pártnál (ÚMP), az Új Dimenzió Pártnál (ÚDP), a Független Kisgazda – Földmunkás és Polgári Pártnál (FGKP – FPP) és az Együtt 2014 Pártnál is.
Ma több mint száz párt van bejegyezve Magyarországon, a 2018-as választások közeledtével pedig újra fellángolt a pártalapítási kedv, de számos egyesület, mozgalom is azt tervezi, hogy hamarosan párttá válik.
Az újak közül a legismertebb a Kétfarkú Kutya Párt és a pártalapítási szándékkal kacérkodó Momentum.
Az, hogy mindez kinek az érdeke – volt, akár 2014-ben, azon kívül, hogy politikai szerencselovagok erősen lenyúlhatták az államot, a szándék egyértelmű – a kormány részére fújta a politikai szelet, hiszen nem egy esetben akár egy megtévesztő elnevezéssel elindított „pártnak” is sikerült összezavarni a nem kormánypárti választókat.
