Sárga volt a pecsenyekacsa? Megírom. Nem tetszik egy törvény? Átírom!

Lex Szapáry, lex Járai, lex Borkai és lex Szász – négy törvény, amely csak azért jött létre, hogy a jogszabály nevében szereplő embereknek kedvezzen. A Fidesz alig több mint féléves regnálása alatt négy alkalommal is élt ezzel a módszerrel, ráadásul az egyik alkalommal még az Alkotmányt is átírták. A Fidelőben most erről értekezünk.

“Az, ami a Fidesznek a hatékonyságról, a cselekvőképességről és a gyors reakcióról szól, a szavazók egy jelentős részében erőszakosságnak, akarnokságnak, mindenen átgázolásnak látszik, s pontosan ez az a kép, ami korábban több alkalommal elütötte a jobboldalt a hatalmi pozícióktól” – írta 2010-es blogbejegyzésében Török Gábor politológus a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban.

A kormány “nyugdíj-megoldása” is tipikus példája annak, hogy a Fidesz minden alkalommal, amikor valamely jogszabály vagy alapjog az útjában áll, azt kénye-kedve szerint a saját szükségleteihez igazítja.

Így jártak el akkor is, amikor visszamenőlegesen alkalmazták a végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos adót előíró jogszabályt. Egy módosító indítvánnyal ugyanis elérték, hogy nem terheli majd különadó azokat a végkielégítéseket és felmondási időre járó béreket, amelyeket 2005. január elseje előtt megszűnt munkaviszony miatt később fizettek ki, miután a bíróság jogellenesnek ítélte az érintett alkalmazott elmozdítását.

A módosítást Szász Károlyra, a PSZÁF akkori elnökére, és helyettesére, Sáray Évára szabták. Szász Károly 2000 és 2004 között vezette a pénzügyi felügyeletet, de 2002-ben elmozdította az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció. 2007-ben viszont pert nyertek a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélet ugyanis azt mondta ki, hogy a két vezetőt jogellenesen mentették fel. A döntés értelmében megkapták az ítéletig járó bérüket, végkielégítésüket és kártérítésüket kamatokkal. Ez Szász Károly esetében összesen 131 millió forintot jelentett, azaz a kormány rengeteget spórolt a pénzügyi-felügyelet vezetőjének.

Bankadó sincs a haveroknak

Nagy port kavart az a Rogán-féle bankadókhoz benyújtott módosító javaslat is, ami mentesítette volna a fizetési kötelezettség alól a 2007 után induló bankokat és biztosítókat. A CIG Biztosító – amelynek felügyelőbizottsági elnöke Járai Zsigmond volt – éppen 2010-ben indult.

Az indoklás szerint a biztosítókra vonatkozó tőkeképzési és tartalékolási szabályok rendelkezései, illetve a biztosítási piacon jellemző, az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az induló időszakukban rendszerint 5-8 évig veszteségesek, működésük emiatt folyamatos tőkebevonást igényel.

“Ennek megfelelően a különadó ellehetetlenítené az új biztosítók alapítását, illetve az induló biztosítók működését, ezzel csökkentené a piaci verseny hatékonyságát, azaz az eleve oligopol jellegű piacon hátrányosan érintené az ügyfelek érdekeit”.

Ennek az okfejtésnek ellentmond, hogy a CIG igazgatóságának elnöke, Horváth Béla, aki 2010. májusában arról beszélt, megháromszorozták a tavalyi díjbevételt. A 12 milliárd forintos forgalom az előzetes tervet is 50 százalékkal felülmúlta – mondta. A cég részesedése a befektetéshez kötött életbiztosítások piacán a 4,8 milliárd forintot kitevő új szerzéseinek köszönhetően 16 százalékra emelkedett, és ezzel piacvezető lett.

A CIG-et 2007 őszén alapították olyan Fidesz-közeli személyek, mint Járai Zsigmond (az első Orbán-kormány idején volt jegybankelnök), Martonyi János (2010 után külügyminiszter), Szapáry György (Orbán Viktor volt tanácsadója), vagy Straub Elek.

A nagy felháborodás miatt elvetették a módosító javaslatot.

Az ember, akiért az Alkotmányt is módosították

A kormány még 2010 nyarán nyújtotta be azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely kimondta, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követő öt évben nem lehetnének polgármester- és képviselőjelöltek. Korábban csupán annyi volt az alaptörvényben, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, képviselőjelöltek is csak akkor lehetnek, ha szüneteltetik jogviszonyukat.

Az igazi botrány akkor kezdődött, amikor a javaslat honvédelmi bizottság előtti tárgyalásán kiderült, hogy “nem jó” a jogszabály a kormánypárt számára. Borkai Zsolt fideszes képviselő, Győr polgármestere ugyanis nem indulhatott volna újra a választásokon, ha megszavazták volna a módosítást, mivel a politikus 2006-ban még hivatásos honvéd volt. A Fidesz szempillantás alatt visszavonta az ötéves indítványt, és benyújtott egy újabbat, amiben a tiltás már csak három évre korlátozódik.

Lex Szapáry

A Népszabadság egyik 2010-es számában írt arról, hogy Szapáry György kinevezése miatt módosítanák a kormánytisztviselőkről szóló törvényt. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy nem lehet külképviseleti vezető, aki már betöltötte a 70. életévét. Amennyiben elfogadták volna a törvény módosítását, elhárul az akadály, hogy a miniszterelnök gazdasági főtanácsadóját kinevezzék washingtoni nagykövetnek.

Így indult a Fidesz cölöpjeinek leverése 2010-ben. Folytatása következik…


Ossza meg ezt a cikket és kövessen minket facebookon, nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük!
A PestiBulvár csapata

Minden vélemény számít!