Forrong az egészségügy: „ha Éger marad, a szakma elsorvad”

A napokban közzétettük azt a nyílt levelet, amit Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke küldött Balog Zoltán miniszternek. Mivel nem szerettünk volna állást foglalni, az olvasóinkat kértük arra, hogy véleményezzék a leírtakat. Számos szakmabeli, főként orvosok írtak kommentet, a legtöbbjük Éger munkásságát kritizálta. Több levelet is kaptunk jelenlegi, illetve egykori kamarai tagoktól. Ahhoz, hogy megértsük az alapvető problémát, vissza kell mennünk az időben.

Lemondásra szólította fel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét és valamennyi vezető tisztségviselőjét a köztestület 2014 februárjában lemondott felügyelőbizottsága. A Népszabadságnak egy évvel később Bánki Magdolna, a korábbi felügyelőbizottság elnöke azt mondta: az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozott jelentése az orvosi kamara gazdálkodásáról egyértelműen igazolja a felügyelőbizottság korábbi megállapításait. Ezért arra kérték a törvényességi felügyeletet ellátó szakminisztert is, hogy jelöljön ki a kamara élére felügyelő-biztost a kamarai tisztújítás lebonyolításnak felügyeletére.

Mi történt korábban?

Mint emlékezetes: a kamara felügyelőbizottsága (fb) 2014 év elején kezdeményezte az orvosi kamara elnökének és vezető testületének visszahívását, miután a köztestület gazdálkodásával kapcsolatban számos visszásságra bukkantak. Éger István elnök viszont egészen más következtetésre jutott: ő úgy vélte, a felügyelőbizottság elnökét és testületének egy tagját kell leváltani, mert szakszerűtlenül és pontatlanul végezték a munkájukat. Ráadásul aggályaikat elsősorban nem az orvosi kamara vezetőivel osztották meg, hanem a nyilvánossághoz fordultak, és ezzel ártottak az orvostársadalomnak.

Az ominózus közgyűlésen azonban a felügyelőbizottság tagjai nem várták meg, míg Éger István elnök nyilvánosan lemondatja a testületet, maguk álltak fel. Később vizsgálatot kértek az Állami Számvevőszéktől és a NAV-tól, egyúttal a kamara szabálytalan adatkezelési gyakorlata miatt bírósághoz fordultak, továbbá büntetőfeljelentést is tettek. Ezt a pert első fokon megnyerték.

Éger a Magyar Orvosi Kamara mindenkori elnöke

Bár többen is javasolták a Magyar Orvosi Kamara 2011-ben tartott küldöttközgyűlésén a tisztújítás elhalasztását, a küldöttek 70 százalékos többséggel újraválasztották Éger Istvánt. A régi-új elnök harmadik ciklusának vágott neki abban az évben.

Újraválasztását követően Éger a sajtónak elmondta: az elmúlt nyolc évben képviselt programja alapján folytatja munkáját. Jelezte azt is, hogy a rezidensszövetség elnökéhez hasonlóan ő is tárgyalásokat kezdett az orvosok életkörülményeinek jobbításáról a nagyobb kormánypárttal. (Azóta eltelt újabb 5 év, és az eredményeket ismerve, döntse el mindenki maga, hogy az Éger-féle tárgyalások mennyire voltak hatékonyak!)

Már a 2011-es küldöttgyűlés elején Szilvási István, a MOK egykori alelnöke azt javasolta: módosítsák a napirendet, a tisztújítás helyett alakuljanak át választó közgyűléssé. Ez nem történt meg. A kamara egykori alelnöke a törvény betűjének megtartása és az új elnök legitimációjának megkérdőjelezhetetlensége érdekében arra kérte küldött-társait, hogy amíg jogerősen nem záródik le a felügyeleti eljárás, addig legfeljebb három hónapra bízzák meg a köztestület irányításával a mostani vezetőiket. Ezzel eleget tesznek mindkét elvárásnak. Ám ezt a jelenlévők nagy többsége elutasította.

Az esetről a Népszabadság úgy írt annak idején: „a tagság mintegy tíz százalékát képviselő józsefvárosi küldöttcsoport olyan mandátummal érkezett a választásra, amelyről utóbb még kiderülhet: nem jogosította őket a döntésben való részvételre. Mint emlékezetes: e területi küldöttválasztás eredményét a kamara saját felügyelőbizottsága több szabálytalanság miatt megsemmisítette, és elrendelte a választás megismétlését. Ezt azonban a törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium tiltotta le az utolsó percben. A tárca szerint, amíg a felügyeleti eljárás zajlik, nem lehet eldönteni, hogy a józsefvárosi választás érvényes volt-e, de a vizsgálat végéig az első körben megválasztott küldöttek mandátumát nem vonják kétségbe.

Az eredményt az is vitathatóvá teheti, hogy az elnökjelöltek nem kaptak egyenlő esélyt. Éger kihívói  – Berki Zoltán és Lotz Gábor – hiába kérték, nem kapták meg a küldöttek címlistáját, hogy programjukat közvetlenül is ismertethessék a küldöttekkel, erre csak Éger Istvánnak volt lehetősége. Szintén furcsa eleme volt az elnökválasztásnak, hogy Papp Magort hiába jelölték az elnöki tisztségre, mert valamennyi ezzel kapcsolatos javaslat éppúgy a határidő lejárta után néhány órával érkezett meg a kamarához, mint az a levél, amelyben a rezidensszövetség elnöke vállalta a megmérettetést.”

Éger elmozdíthatatlan

Éger István 2015-ben négy jelölt közül, a szavazatok csaknem kétharmadával kapott bizalmat. Az elnök a közgyűlést követően telefonon elmondta: programja az elmúlt 12 év munkája, annak folytatása. Célkitűzése a szakmaiság emelése, valamint küzdelem az orvostársadalom érdekeiért.

A kamara honlapján található tájékoztatás szerint a küldöttközgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amely részletezi a MOK egészségüggyel kapcsolatos állásfoglalását. Ebben leszögezik: Magyarország elemi érdeke, hogy az egészségügyi ellátóképesség, a sürgősségi ellátókapacitás érdemben változzon, amelyhez szükséges, hogy egyebek mellett jelentős béremeléssel felszámolják a szakemberhiányt, megszüntessék a hálapénzrendszert.

A szakma mégis forrong. Cikkünk alatt az alábbi hozzászólások érkeztek

„Éger semmiféle akciót nem engedélyezett a kórházi orvosok részéről mióta Orbán a miniszterelnök, hátba támadta a kizsigerelés ellen fellépő residenseket, és mindenkit, aki törvénytelenségeit kritizálta. Se hitele, se ereje már… csak a posztért járó pénz, az a fontos” /Dr. Mánya Kristóf/

„Éger mióta is a MOK kullancs-szervezet feje? Mióta van lehetősége tenni az egészségügy, az egészségügyi dolgozók helyzetének javítására? Milyen lépéseket tett azért, hogy valami pozitív irányba változzon? (Azon kívül, hogy kötelező tagság miatt behajtja a pénzeket.) Éger és a klientúrája semmi mást nem tesz, csupán látszat-tevékenykedik, hajbókol a mindenkori urak előtt, és ezekből vígan eléldegél!!!” /Kovalcsik Sándor/

„Éger egy olyan lakója az égő háznak, aki akkor hívja a tűzoltókat, mikor a ház már majdnem leégett, de a lángok már az ő szobájának a falát is nyaldossák és tudja, hogy rá fog omlani a fal!” /Horváth Alfonz/

Az is árulkodó, hogy mára az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport (amelynek tagjai jócskán meghaladták az 1001-et), olyasmi, mint egy, a kamarától függetlenül működő „civil szakszervezet.” A szakmaiság mellett próbál kiállni számos lehetséges forgatókönyv felvázolásával, míg az érdemben is tenni tudó Éger-féle szervezet úgy tűnik, a nyílt levelek puffogtatásán kívül nem sok energiát öl az egészségügy helyzetének javításába.

Idézünk azokból a levelekből is, amelyeket szakorvosok küldtek a Pesti Bulvárnak, miután megkerestük őket az Éger-ügy kapcsán

„Ez a kétharmad nagyon hasonló a Fidesz kétharmadához, még kevesebb is, hiszen a tagság 10%.át sem éri el. „Éger István 2015-ben négy jelölt közül, a szavazatok csaknem kétharmadával kapott bizalmat.” A MOK már a Kúria szerint is pert vesztett adatkezelés ügyben, tavaly november elején. A MOK Éger vezetése alatt soha, semmikor nem fogalmazott meg javaslatot, érdemi programot semmilyen fórumon, jó persze azt igen, hogy adjál pénzt, még több pénzt! Érdekes az is, hogy a MOK gazdálkodásáról vajmi keveset tudunk, mert a mérlegüket is alig-alig lehet feltalálni, részletes beszámolót pedig sehol sem leletem fel. Az is felettébb érdekes, hogy a felügyelő bizottsági balhé után az a Gyenes Géza lett az FB elnök, aki a MOK alelnöke volt, gyakorlatilag ő fedezi a feltételezett törvénytelenségeket. Ha jól emlékszem még parlamenti mandátuma is van Jobbik, így a mentelmi jog mögé is bújhat.

A sürgősség mögött a következő feszültség áll: ahol csak lehetséges a háziorvosi ügyeleteket integrálni kell a kórházi sürgősségi osztályokba, valamint az, hogy minden háziorvosnak kötelezően ügyelnie kellene. Az fontos, hogy Éger háziorvos és hatalmát is főképpen háziorvosoknak köszönheti. Ma nagyon sok helyen központi háziorvosi ügyeletek vannak, ahol nem kötelező a háziorvosnak ügyelni. A nagyvárosokban. a háziorvos napi 4 óra kötelező rendelés után gyakorlatilag a fizető betegeket látja el, sürgős hívást nem kezel, hiszen erre ott van a központi ügyelet. Tehát ezek a háziorvosok, viszonylag kényelmesen elvannak, és nem két libát kapnak a faluban hálapénzként. Pontosan ezért, ha valami extra feltétel kerül be a rendszerbe, az komoly érdeksérelmet okoz” – véli egy egészségügyi szakértő, oxyologus szakorvos. Nem ő volt az egyetlen, aki Éger pénzéhségét emelte ki az egyik legnagyobb problémának.

Egy belgyógyász főorvos az alábbiakról tájékoztatott minket Éger kapcsán

„Tömören kb. az történik, hogy minden időben jelzett problémára megalkotott korrekt szakmai javaslatnak keresztbe tesz, ha a pénzügyi érdekei úgy kívánják. Aztán, ha a helyzet változik, előjön vele úgy, mintha a saját ötlete lenne. A háziorvosi ügyeletek egyébként döntően magánkézben vannak (az sem kizárt, hogy ebben is van érdekeltsége…), de az előzmények alapján érthető a gyanakvásunk.

Éger 2015-ben azért is az átalakítások ellen volt, mert akkor a háziorvosoknak is kellene ügyelni, az ő támogatói pedig pont a háziorvosok… (most a magánszolgáltatók rezidenseket, mentőtiszteket alkalmaznak a háziorvosi ügyeletekben).

Arra a kérdésünkre, hogy milyen módon lehetne tisztázni ezt a helyzetet, a belgyógyász főorvos úgy válaszolt: „Alapvető lenne, hogy felmérés készüljön a magánszolgáltatók által üzemeltetett központi ügyeletekről is? Milyen kihasználtság, mennyi beteget látnak el, milyen személyzettel, milyen felszereltséggel, mennyi a továbbküldött/SBO-ra (Sürgősségi Betegellátási Osztály) utalt betegek száma (vagy legalább a definitíven ellátott/beutalt betegek aránya ), milyen diagnózisokkal etc.

Szóval átlátható, tiszta felmérés, cost/benefit alapon terv, ahol előnyös-ott az integrált ügyeletek megvalósítása. Amire hivatkozott Éger (adatkezelés), az valójában arról szól, hogy a megkérdezésünk nélkül összes adatunkat kiadta egy biztosítótársaságnak, csoportos biztosítást kötött, mindezt úgy, hogy szándékáról nem volt tudomásunk, az engedélyünket ehhez nem adtuk. A jutalék nyilván nem volt kevés…”

Úgy tűnik, hogy az Éger-ügy nem lapul a föld alatt már sokáig. Számos szakmabeli gondolkozik ugyanúgy: ha ez az ember marad, az egészségügynek semmi esélye a túlélésre…

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!