Miközben a többség szerint a hatalom a bírálatok miatt rontott a civilekre, az emberek szerint mégsem kellene a „polgári társaságoknak” belpolitikával foglalkozni. Elismerik és fontosnak tartják a civil szervezetek működését az emberek – legalábbis ez az „elemi” társadalmi beidegződésük.
A Publicus Intézet által a Vasárnapi Hírek megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint viszont ez az alapvetés lassacskán módosul, a „civiltudatot” az utóbbi évek idegenellenességre építő kormányzati kommunikációja torzítja.
Ami egyaránt szidja a menekülteket, Brüsszelt, a nemzetközi pénztőkét (lásd még burkolt zsidózás), egyszóval mindent, ami nem hazai és nem függ a kabinettől. Az idegenellenesség pedig hatékony hívószónak bizonyul, sikerrel ellensúlyozhatja a civilek valódi megítélését.
A válaszadók majdnem 80 százaléka szerint egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, ami az emberek és a szakmák érdekeit közvetíti a kormány felé. Nem csoda, ha a társadalom mintegy 70 százaléka azt is gondolja, hogy a civileknek bizony feladata a kormány, a hatalom ellenőrzése.
Ennek ellenére meghökkentő, hogy az emberek 64 százaléka azt gondolja, a civil szervezetek legfeljebb szakpolitikával foglalkozzanak, belpolitikával semmiképp – hiszen így pont a fontosnak tartott „ellensúlyfunkciójukat” veszítenék el.
Az információhiányt valószínűsíti, hogy azt egy percig nem kétli az emberek többsége, miszerint a kormány a civil szervezetek működésének nehezítésével a demokrácia visszanyesésére törekszik.
A megkérdezettek több, mint a fele véli úgy, hogy a civil szervezetek üldözésével a hatalom a kormánykritikus véleményeket szeretné ritkítani: ezt még a fideszesek 40 százaléka is így értékeli./…/
Az azonban gyengíti a civil szféra nyilvánosságának esélyeit, hogy az emberek több mint háromnegyede nem tudott megnevezni olyan szervezetet, amelyik érintett vagy érintett lehet a „kormányzati civilbalhéban”.
A fideszes válaszolók közül a Magyar Soros Alapítványt nevezték meg a legtöbben (7 százalék), igaz, ennek nevében benne van a hívószó. A szocialista szimpatizánsok favoritja a Norvég Alap (szintén 7 százalék), de ezt is a politika tette ismertté, miután a Miniszterelnökséget vezető Lázár János személyesen támadta le őket.
A jobbikosok leginkább (5 százalék) a Helsinki Bizottságot ismerik. A kormány korrupciós ügyeit ízeire szedő Transparency International Magyarország viszont mindössze 1-2 százaléknak jutott eszébe – nem véletlenül: a kormány úgy tesz, mintha a szervezet nem is létezne.
