A kormány által benyújtott törvényalkotási program 48 törvényjavaslatot tartalmaz. 2010 óta félévente átlagosan 44 törvényt terveztek elfogadtatni az Országgyűléssel, azaz az elkövetkező hónapok várhatóan intenzívebbek lesznek, mint az átlag volt.
A Policy Agenda felmérései szerint a jogalkotási terv, illetve a korábban nyilvánosságra került kormányzati háttéranyagok, információk alapján a következő öt ügy lesz leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában:
1.Civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozati kötelezettsége
Ezt már 2015 tavaszán felvetették, és ennek kapcsán a Kormány határozatban (lásd: Nemzeti Korrupcióellenes Programról) írta elő feladatként: „A civil szervezetek átlátható működésének érdekében vizsgálni kell az ezen szervezetek működését meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, ezzel összefüggésben a nemzetközi szinten működőképes megoldások alkalmazásának, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit.”
Ennek a határideje 2015. szeptember 30. volt, amelyet nem teljesített az emberi erőforrások minisztere. A mostani jogalkotási tervbe ismét bekerült ez a feladat.
A tanulmány szerint ez komoly politikai viharokat válthat ki, és alkalmat teremt a kormánypártok számára a civil szervezetek elleni politikai fellépésre.
2.-3. Költségvetés 2018 – és a költségvetést megalapozó törvények
A 2016. évhez hasonlóan a kormány idén is a tavaszi ülésszak alatt akarja elfogadtatni a következő év költségvetését. Nyilvánvalóan választási költségvetés lesz abból a szempontból, hogy a kabinet igyekszik jóléti intézkedésekkel „kedveskedni” a választóknak. Ugyanakkor azt nem várják, hogy a kormány ki akarja/tudja teríteni az összes politikai ütőkártyáját már az első félévben. Ennyi idő alatt ugyanis még az sem látszik majd, hogy a béremelési hullám hatására mekkora bevételek lesznek, azaz mivel lehet tervezni a 2018-as évet.
Ezért inkább az a valószínű, hogy – ha nem is pótköltségvetést, de a tavalyi évi forgatókönyvhöz hasonlóan – idén ősszel is lesznek olyan intézkedések, amelyek érintik a költségvetés kiadási oldalát.
4. Egyes adótörvények módosítása
A költségvetéshez kapcsolódóan tavasszal benyújtják a 2018. évet érintő adótörvények módosítását is. A nemzetgazdasági miniszter ismét felvetette a személyi jövedelemadó csökkentését, amelyhez véleménye szerint egy tartós növekedési pálya kell (3 százalék felett növekvő GDP-vel). Azonban itt is, ahogy a költségvetésnél is kérdéses az, hogy ezt a döntést tavasszal meghozza-e a kormány, vagy vár még.
5. Családtámogatási tárgyú törvények módosítása
A kormány tervei között szerepel a családok pénzbeli támogatásával, valamint a gyermekes családokat segítő juttatásokkal, kedvezményekkel összefüggő szabályok megváltoztatása.
+1 PISA-jelentés utáni közoktatási döntések:
A „TOP ügyek” között várja a Policy Agenda a „közoktatási rendszert érintő módosításokat”, bár a jogalkotási tervben nem szerepel semmi ezzel kapcsolatban. A miniszterelnök jelezte, hogy a kormány foglalkozni fog januárban a kérdéssel. Az a kérdés, hogy a tiltakozó szakszervezetek, civilek milyen lépést tudnak kikényszeríteni a kormányból, aki nyilvánvalóan nem akar az eddigi irányon nagyon változtatni.
