2010, a gátlástalan letámadás éve – a kétharmad felemelkedése

Szívesen Fidesz! (forrás: Népszabadság fotó)

A 2010-es Kormányváltás nagy tisztogatásával folytatjuk tematikus listánkat, melyben megpróbáljuk sorra venni, hogyan rendezkedett be a Fidesz a különböző állami vállalatokba, minisztériumokba, kulcspozíciókba.

A nagy invázió szinte az április választások után egyből megindult, az előző kormány által kinevezett emberek – gyakorlatilag takarító személyzettől felfelé – búcsút mondhattak addigi állásuknak, függetlenül attól, hogyan végezték munkájukat.

Látunk majd olyan neveket, akikről ma az átlagnak már fogalma sincs, de meglepő választások, és nagy visszatérők is szerepelnek majd.
Hogy is volt? Ne azt nézzük mit mond, hanem, hogy mit tesz? – 2002-es választási plakát (forrás: http://mikor-melyiket.blog.hu)

Hatalomátvétel a gazdaságirányításban

Már májusban lecserélték a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeltének elnökét, helyébe Szász Károly került. A PSZÁF egy a magyar pénzügyi szervezeteket felügyelő, független szervezetként működött sokáig, ma egyedülálló módon a világban csak a Magyar Nemzeti Bankba betagozódott kiüresített valami.

Persze akkor ez még nem ortodox módi volt, Matolcsy György már settenkedett a háttérben, de még nem ülhetett be bársonyszékébe “szakérteni” – ugyanis akkor még az előző kormány által kinevezett Simor András vezette a Jegybankot. Ő volt ekkor már az utolsó nem fideszes állami vezető, ugyanis a megbízatása még nem járt le.

Április-május folyamán egyébként több mint húsz állami gazdaságirányítási szervezet, országos hatáskörű szerv és cég élén cserélték le a vezetőket. 

A Magyar Állam fideszes inváziója folytatódott.

Borókai Gábor egykori Fidesz-kormány szóvivő felesége, Borókainé Vajdovits Éva lett a Magyar Közlöny új főszerkesztője, Hende Csaba új honvédelmi miniszter lecserélte a honvédelmi tárca cégeinek vezetőit, és felmentette az Állami Egészségügyi Központ főigazgatóját. Felmentették az országos rendőrfőkapitányt és a közlekedési hatóság vezetőjét is.

Innen is látszik, hogy tényleg minden területre a saját embereiket ültették be – nem számított, hogy nem ért hozzá, a jó elvtárs megérdemli a jó fizetést, ez egyfajta köszönet a 2010-es és azt megelőző kampányokban való részvételért; “tessék itt egy pozíció. Szívesen.”

Persze nem kapkodtak, volt idejük összeállítani ki hova kerüljön. A kormányváltás előtt le voltak osztva a lapok, kész volt egy szilárd és kidolgozott terv, amit pusztán csak végre kellett hajtani.

A személycserék nagyrészt simán lementek, ugyanis a gazdasági és gazdaságfelügyeleti intézmények vezetőinek egy része magától felállt a székből – pl. a már említett PSZÁF elnök, vagy az energiahivatal vezetője.

De volt azért egy pár ember, aki nem adta könnyen. Szikora János APEH-elnököt például azzal az ürüggyel rúgták ki, mert Matolcsy akkori nemzetgazdasági miniszer szerint: “leállíttatta a Malév köztartozásának behajtását.” Mindent értünk. A helyére pedig becsúszott az egy nyelven sem nyilatkozó Vida Ildikó. Ja a Malév pedig szépen be lett darálva, igaz kicsit később.

A munkaviszonyát sokaknak olyan módon szüntette meg az új Fideszes vezetés, ami körülbelül egy diktatórikus hatalomátvételnél szokás, például az Állami Autópálya Kezelő és a Nemzeti Infrastuktúra Zrt. hivataliba összehangolt akció keretein belül kvázi “kommandósok” törtek be, mindenkit előállítottak, mindent lefoglaltak, és a munkajogot durván sárba tiporva dobáltak ki mindenkit, aki nem az ő klánjukba tartozott.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyetteseit – hivatali idejük lejárta előtt is leváltották, helyükre pedig Orbán új arcokat jelölt, de az új elnököt a köztársasági elnök nevezhette csak ki. Akkor éppen még Sólyom László töltötte be ezt a hivatalt, aki nem feküdt le a kétharmados úthengernek. Utódja a “kétharmad motorjaként” viselkedő írni-olvasni tudó doktor Schmitt Pál azonban beleegyezett mindenbe, mindent úgy csinált, ahogy a fiúk kérték, aláírt mindent. IS.

A 2010-ben kinevezett intézményvezetők és cégvezérek java 1998 és 2002 közt is kulcspozíciókat töltött be Orbánék alatt.

Baranyay László volt már egyszer MFB vezér 2001-ben, de ismert korábbról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) bársonyszékébe beültetett volt Hungexpo-vezér Petykó Zoltán is, akinek működése alatt a magyar kiállításszervező halmozta a gyanús ügyleteket, és szórta az adópénzt, mintha nem lenne holnap. Ja és az NFÜ amúgy az EU-s pályázati pénzeket volt hivatott elosztani. Dőlt a lé.

Az első Orbán-kormány a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) kötelékeiben tevékenykedő arcokkal “újított” 2010-ben, a káder-inkubátorként is működő elprivatizált vállalatban és ilyen-olyan üzleti kapcsolataikon keresztül épültek ki egymás közti ismeretségeik többek közt Simicska Lajossal.

A Parlamenti patkó 2010-ben. – “Kétharmadia”

 

Így indult neki tehát a fülkeforradalmi rendszerváltásnak a harmadik magyar köztársaság 20 évvel a rendszerváltás után. Egészpályás letámadással, az élet tényleg minden területére benyomultak, és mindent újrarendeztek, újraírtak, újraloptak. Minden hivatalt, állami intézményt, minisztériumot, szabályt, törvényt, szokást, nyitva tartást, cigarettásdobozt, autópályát, kocsmai játékgépet, italautomatát és taxit, minden közös képviselőt, hagymás csipszet, és minden szem Algopyrin átfordítottak a maguk hasznára – a szemünk előtt, a törvényes választói akaratunk szerint persze.


Ossza meg ezt a cikket és kövessen minket facebookon, nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük!
A PestiBulvár csapata

Hozzászólás