A nemzeti írástudatlan csaló köztársasági elnök, na ki az

Schmitt Pál ír. (kép: MTI)

„S ma mit ittál, Smitt Pál..?”

Orbán Viktor – még – miniszterelnök mindig szerette körülvenni magát biztonságosan ostoba emberekkel rég bevált bolsevik módra: aki nála okosabb, az bármikor hátba támadhatja, aki nála hülyébb, azt bármikor hátba támadhatja.

De addig, ha kell, az egekig repíti.

Ennek a rég’ s jól bevált sztálini modellnek egyik legragyogóbb, örökké felfelé hulló csillaga – volt – Schmitt Pál, a mindenes.

Schmitt „először jó ötletnek tűnt”

Az olimpiai aranyat nem helyesírásra adják – gondolhatta Orbán, amikor kinézte magának – hát nem is nekünk – köztársasági elnöknek Schmitt Pált, a nagy túlélőt. A legkevésbé sem befolyásolta a felcsúti parasztgyereket, hogy egy ország köztársasági elnöke az országot reprezentálja s nem a helyi falu bolondja. Ha ő vét, az ország asztalát piszkítja be, amit jobb kocsmákban nem illik.

Schmitt Pál, mint a régi viccben, „először jó ötletnek tűnt”. Sármos, jó kiállású, rutinosan tud reprezentálni komenista évtizedeket is átívelő karrierjének köszönhető rutinnal, nem veri le a porcelánt, ha meghívják ebédelni és buta – mi kell több ahhoz, hogy köztársasági elnök legyen Orbán alatt.

Tökéletes drón, beszélni tud, bár írni nem.

Pali, mivel imádja a pozíciókat meg a pénzt, s persze hiú, mint egy primadonna, a találgatások időszakában már előrevetítette államfői nagyságát egy, a jelölését firtató – szöveghű!!! -MTI-interjúban:

Kérdés: A hírek szerint alelnök úr lesz a köztársasági elnök. Gondolom, erről nem a Hírkeresőn értesült, tehát milyen, mennyire konkrét ez az információ?

Schmitt Pál: A híreket én is láttam, ezt még egy embertől nem hallottam, ebben biztos voltam, Orbán Viktor. Ő engem hazahív, hogy készüljek arra, hogy a parlament elnöke leszek, így is készülök, tanulmányokat folytatok, konzultálok. Úgy érzem, hogy ha azt bízza rám a sors, akkor az lesz. Megszoktam, hogy az előttem álló feladatot veszem komolyan. Ezt senki hivatalosan nem mondta, ezt valaki elkezdte mondani, mi most egyelőre nem posztokat osztunk, talán ezért is van a sok-sok találgatás. Megvárjuk, míg az utolsó szavazatot is leadják az országban. Akkor látjuk, hogy hogyan állunk, így is látjuk, de a teljességet várjuk, és ha az megvan, akkor elhangoznak nevek, akkor elhangoznak ilyen fontos posztra jelöltek, addig énszerintem én a találgatásokba, pláne egy ilyen magas funkcióra nem mennék bele, különösen, hogy személyemben érintett vagyok. De egyet biztosan tudok, hogy én igen jó kapcsolatot ápolok Orbán Viktorral, és közöttünk soha nem hangzott el ez a téma.

K.: Köszönöm szépen.

S.P.: Na, csak azért nyíltan akartam válaszolni, mert elég sok a találgatás.

K.: Igen.

S.P.: Én úgy érzem, hogy ez az időszak most még mindig az építkezés ideje.”

Ez a rövid beszélgetés egyértelművé tette már a kezdetekkor, hogy a legmegfelelőbb ember a megfelelő feladatra.

Azt az apróságot eddig egyetlen köztársasági elnöktől sem kérdezték meg beiktatása előtt, hogy tud-e helyes írni és a diplomáját – ha rendelkezik ilyennel -, ugye nem a sarki kiszpiszkosban lopta.

Levizelt köztársaság

Orbán köztársasági elnöke sajnos mindkét hátránnyal rendelkezett – ezek közül egyik sem tette őt alkalmatlanná, sőt. Emberi nagyságát bizonyította, hogy mindezt emelt fővel és lárvamosollyal vette úgy, mint a világ legtermészetesebb dolgát – mé’, te nem állítottad át még a kilométerórát, nahátakkor…-.

Azon még csak derűsen elironizálgatott a sajtó, hogy Schmitt Pál az írástudók cicerói Medgyessy Pétere: idővel szinte minden magyar mondat a magyar köztársasági elnök ellensége lett, mert kacifántos helyesírási szabályok igazgatták – majd eltöröljük, gondolhatta -, ő pedig a páston szokta valamikor régen a nyílt színi harcot, kezében férfihoz méltón kard volt s nem puhány toll.

Ott már viszont erősebben döccent az államfői reprezentáció, amikor kiderült, hogy derék köztársasági elnökünk – egy szimpla svindler, magyarán csaló, a diplomáját lopta, igaz, még a régi átkos szocializmusban, akkor persze mindennaposak voltak ezek az esetek, gondolta, csak nem lett mindegyikből Orbán köztársasági elnöke.

Az orbáni autokratikus sztálinista hierarchia snájdig modellje lett Schmitt Pál.

Végre találtak egy ideális, dróton rángatható marionettet, aki fürdik az üresen ostoba népszerűsködés szerepében, hát nem lehet ok a leváltására egy ilyen apróság, hogy lop, csal, hazudik – elvégre csak a magyar köztársaságot személyesíti meg.

Mindezt Orbán is egyértelművé tette, mármint a sztálini modell gyakorlatias követését: „A magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam” – nyilatkozta a történtekről annak ellenére, hogy Semmelweis Egyetem szenátusa megvonta Pali doktori címét.

Ezt követően a csaló Pali a világ legtermészetesebb dolgaként kezelte, hogy marad köztársasági elnök s a magyar államapparátus szintúgy. Bár lehet, néhány polgári értékrendű politikus felszisszent, hogy ezt azért talán mégsem kellene, uraim, a tekintetes úrnál sem pisálunk a rododendronra – de ugye faluja válogatja. Majdnem ki is töltötte a ciklusát.

S tart mindez a mai napig, a gátlástalan közéleti otrombaság, amivel, ha kell, akár a kertünk végébe vizelnek a fiúk, ha sürgős dolguk akad, pofád meg befogod, örülj, hogy luk van a szádon. Ha sokat ugrálsz te is lehetsz még Schmitt Pál.

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!