Ybl-villa és/vagy ételosztás

December 24-én csendesedik a forgatag a bevásárlóközpontokban, de már a sarki fűszeresnél sem kell lökdösődni. Ilyenkor inkább otthon sürgölődik a délutáni áhítatra készülők sokasága, mindenki teszi a dolgát: anya főz, apa farag, gyerek próbálja kilesni, mit hoz a Jézuska.

A lánglelkű vezér ma se pihen, Ő még erre a napra is tartogat valami kis lenyúlást, nehogy hiányérzete legyen a benne hívőknek. Idén azt találta ki, hogy égető szüksége van, ki másnak, mint a súlyosan elnyomott Magyar Művészeti Akadémiának, és mi másra, mint egy palotára. Márpedig ha a rászoruló kér, azt Orbán füle – ami olyan, mint a sasé, ha az övéi kérik, és persze ez találkozik a saját érdekeivel is – meghallja. Szegény kis elnyomott éhező és fázó MMA-nak, mint a falat kenyér, úgy kell egy XII. kerületi, kifejezetten palota-jellegű sufni. Akik meg a Blaha Lujza téren már a szent nap hajnalától – csak úgy, mint minden másik napon – dideregve sorban állnak, mert éheznek, azoknak coki.

A budai palota, lánykori nevén az Ybl-villa megvételére Lázár kapott utasítást, ami egyben az elkölthető összeg felső határát is tartalmazta. A minden pazarlást zsigerből elutasító elsőszámú közszolga vasszigorral kimondotta, hogy 1400.000.000.-, azaz ezernégyszázmillió forintnál egy fillérrel sem fizethetnek többet az épületért, még akkor sem, ha azok a bizonyos kisebbségi kisgyerekek hullanak az égből, és punktum, meg irgum-burgum – tette hozzá a gazda, gondolom. Ha a fő-közszolga utasítja aljabblevőjét, az gondolkodás nélkül – nem mintha máskor túlgondolkodná, az ügyeket – teszi, amit kell. Nagy mázli, hogy nem csak az épület lett ennyiért az MMA alá tartozó Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont otthona, de a cehh tartalmazza, hogy az utolsó szögig minden berendezés is a helyén maradhasson. Mit mondjak, jó üzlet volt, hogy stílusos legyek: egyenesen egy kis karácsonyi
csoda!

Az Ybl-villáról mindent elmond az alábbi hirdetés, amely, mint rendezvényhelyszínt ajánlja:

„A villa három szintje az exkluzivitás és az elegancia birodalmába vezeti a látogatót. A fényűzés minden eleme és eszköze megtalálható ezen a nyolcszáz négyzetméteren: a patinás pince látványos bortrezorjától a magasföldszint három káprázatos, egymásba nyíló szalonján át az emeleti luxusvendégszobák mesebeli kényelméig itt minden a minőségről beszél. A berendezés finom és letisztult.”

Arra azért kíváncsi leszek, hogy ha a kényes ízlésű újdonsült lakónak nem egyezik az ízlésé a villát eddig tulajdonló Kovács Gáboréval, akkor hány adófizetői milliárdból cseréli le? Az új használóról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy jövőbeni feladata nem kevesebb, mint a nemzeti kulturális örökség megóvása. Hát, ez elég tág feladatkör! A villa mérete, és a szupergyors döntés az évvégi kiárusításban arra enged következtetni, hogy hallunk még erről az új szervezetről.

Nem úgy az utcán sorban állókról, akik statisztikailag nincsenek is, hiszen Magyarország száguld felfelé, irány a csillagos ég – legalábbis Orbán beszűkült világában.

Arról, hogy mit mire herdál a ma még regnáló, persze kérdezni sem lehet. Nem csak Orbánt nem lehet firtatni, de már egyik droid minisztere, képviselője sem bírható szóra. A mindenható sajtóosztály is csak azt a szűkszavú, felháborító, bicskanyitogató mondatot böfögte oda a nála érdeklődő médiamunkásoknak, hogy

„…ünnepek alatt nem nyilatkozunk….”.
Tévedés ne essék, ezzel a félmondattal csak az egyik rettenet, – méghozzá a kisebb – hogy megengedik maguknak, sokkal nagyobb bűn, hogy mi megengedjük nekik!

Ne tévedjünk, ők azért kapják tőlünk a fizetésüket, hogy képviseljenek minket, és elszámoljanak nekünk azzal, hogy mit, és miért tettek értünk! Ezzel szemben…Tényleg nem értem magunkat, Magyarokat.

Mi hozná ki Magyarországon – itt és most – sodrából a népfenséget? Az értő olvasás? A hallott szó jelentésének keresése, megértése, vélemény alkotása? Túl nagy meló lenne? Halogatjuk a dolgot, de egyszer el kell végezni, mert más nem teszi meg helyettünk.
Ha például átverik egyikünket-másikunkat vásárlás közben, esetleg rosszul ad vissza a pénztáros, máris ordibálás, agresszió, retorzió a válaszunk, és, ha milliókat lopnak ki a zsebünkből? – akkor áldassék a nevük? Hogy van ez, emberek?

Az Ybl-palota esete csak egy kicsi, világító dísz az Orbán-kormány önmagának, és a csókosoknak állított giga-karácsonyfáján, ami idén is magas és terebélyes, tele hasonló díszekkel. Mi, többiek pedig, akik hangya-módra hordjuk össze nekik, amit zsebre vágnak, az ünnep múltával „bátran” folytathatjuk tovább a gürizést, értük, nekik, amig ők jónak látják. Ez lenne a sokszor emlegetett magyar jövő 2.0?


Kérjük, ossza meg ezt a cikket, és likeoljon minket a Facebookon! Nekünk ezzel segíthet.


Tisztelettel köszönjük! A Pesti Bulvár csapata
OSZD MEG!
Városi Kurir, nem arcoskodás, ars poetika: Minden, amiről tudnod kell,hogy tudatosan dönthess, élhess. A tájékozottság létérdek, és most valóban a "lét a tét".